Mozgósítási káosz

Ez eddig is így volt, aki például tüntetett a háború ellen, azt vagy a helyszínen gumibotozták kékre-zöldre a rendőrök, vagy bevitték a fogdába. A diákokat kirúgták az egyetemről, az állami alkalmazottak elveszítették állásukat, akik pedig nyilvánosan kritizálták az inváziót, azok folyamatos zaklatásra, jogi procedúrára számíthattak. Abszolút érthető tehát, hogy a nagy többség csendesen meghúzódott – egészen mostanáig.

Múlt hétfőn még azt mondták nekik, semmilyen módon nem érinti őket az ukrajnai háború, mert azt hivatásos katonák vívják, szerdán viszont Putyin kihirdette a „részleges” mozgósítást. Eddig összesen kétszer történt ilyesmi Oroszország, illetve a Szovjetunió területén, az első mozgósítást még a cár rendelte el, a másodikat pedig Sztálin. És hiába történik ma már minden online és szervezetten, az adminisztrációban meglehetős káosz mutatkozik. Putyin háromszázezer besorozandó állampolgárról beszélt, de ez állítólag kamu szám, valójában egymillió katonaköteles férfival számol a hadsereg.

Oroszországban jelenleg is érvényben van a kötelező katonai szolgálat, amely alapesetben egy év, és 4-6 hetes alapkiképzés előzi meg. Ezt a felkészülést azonban nem biztos, hogy lesz idő abszolválni. És ha lenne is, akkor sincs, aki kiképezze az embereket, mert a kiképzőtisztek zöme Ukrajna területén harcol. Állítólag már tavasszal is ez volt a helyzet, a kiképzés akadozott, illetve csupán formális volt.

Mostanában már olyan hírek is érkeztek Moszkvából, melyek szerint a tüntetésekről egyenesen a sorozásra, majd a frontra viszik a férfiakat, hogy alaposan megtanulják, mi is az a hazaszeretet. Őket a megtizedelt egységek „feltöltésére” használják, vagyis menet közben kénytelenek megtanulni a fegyverhasználatot, már ha jut nekik működőképes lőfegyver. Aki ilyen feltételek mellett túléli az első három-négy hetet, az már kiképzett katonának számít. A szolgálat megtagadásáért, szökésért vagy egyéb ellenállásért az eddigi öt helyett tíz év szabadságvesztés jár.

A múlt héten még azt ígérte az orosz vezetés, hogy csak a katonai tapasztalatokkal rendelkezőket mozgósítják, az egyetemistákat és sokgyerekes apákat békén hagyják. Ehhez képest ma már azt olvastam valahol, hogy Jakutföldön az illetékesek végigjárták az egyetemeket, és minden fiút azonnal elvittek. A sokgyerekes anyukák is arról számoltak be a közösségi hálón, hogy férjeiket gond nélkül besorozták. A rendőrség pedig egyre brutálisabban lép fel a tüntetők ellen.

Ezek után természetes, hogy a háborúellenes oroszok tömegével menekülnének az országból. Kérdés, hogy hol fogadják be őket. Nálunk például nem kapnak automatikusan menekültstátuszt, a szlovák szervek közölték, hogy minden egyes esetet külön-külön megvizsgálnak. El sem tudom képzelni, honnét veszik az ehhez szükséges munkaerőt és adminisztratív eszközöket, de tegyük fel, hogy sikerül mindezt biztosítani. Ez esetben is hetekig eltarthat, amíg egy-egy család, illetve családfő viselt dolgainak kellő alapossággal utánanéznek.

A magam részéről az utóbbi időben ritkán értettem egyet a magyar kormány döntéseivel, de ez esetben kalapot emelek előttük, amiért gond nélkül beengednek és segítenek minden orosz menekültet. Mert ez az értelmetlen háború őket is ugyanúgy sújtja, mint az ukránokat. És ha nem érzik biztonságban magukat saját országukban, nekik is joguk van másutt menedéket kapni.

Attól tartok – és nem vagyok egyedül –, hogy sokáig tart még ez az öldöklés, és mindannyian megszenvedjük. Legyünk emberségesek, megértők, tényleg képzeljük magukat az ő helyükbe, és közben ne foglalkozzunk azzal, milyen nemzetiségűek! Remélem, sikerülni fog...