Mit várhatunk az új kormánytól?

Az államkincstárért a smeres Ladislav Kamenický felel, aki szinte azonnal a választás után ellátogatott a pénzügyminisztériumba, hogy megismerkedjen az államháztartás helyzetével. Már akkor azt mondta, hogy Ódorék konszolidációs csomagjának számos intézkedése nem tetszik neki. Később egy hosszú közösségimédia- bejegyzésben bírálta a 13. nyugdíj javasolt felfüggesztését, az áfaemelést, valamint számos szociális juttatás és az ingyenes vonatozás megszüntetését. Hozzátette, hogy a Smer az államháztartás fokozatos konszolidációjának útját akarja járni, hogy az ne rombolja le teljesen „a szlovákiai emberek életszínvonalát és a gazdagok szolidaritását a szegényekkel”.

A pénzügyminisztérium korábbi vezetése jövőre a GDP 2,1 százalékának megfelelő konszolidációt javasolt, ami 2,7 milliárd eurónyi forrás előteremtését jelentené. A Smer elnöke viszont előzetesen azt mondta, hogy az adósságfékből kiinduló minimális szintű, mindössze a GDP 0,5 százalékának megfelelő konszolidáció is elegendő lesz. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az új kormány „csak” 640 millió eurós megtakarítást vár el a jövő évre. Ez adóemeléssel könnyen elérhető lenne, a koalíciós pártok azonban ezt egyelőre elutasítják, és valószínűleg megpróbálnak majd új adókat vagy illetékeket bevezetni egyes ágazatokban, például a bankoknál.

A vállalkozások szempontjából a gazdasági tárca különösen fontos. Ezt a tárcát a Hlas szerezte meg. Választási programja elég részletes volt – garantálták benne például a „törvényhozási stabilitást, a megfelelő törvényalkotási eljárást, a kiszámíthatóságot és az elszámoltathatóságot". Azt is ígérték, hogy „kedvező adórendszerrel ösztönzik és támogatják a hazai beruházásokat”. A párt gazdasági programjának viszonylag nagy részét képezi az energetika. A kampányban azzal hitegettek, hogy „tisztességes árakat biztosítanak minden fogyasztó számára, hangsúlyt fektetve a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelmére.” Ha a Hlas ragaszkodni fog az energia általános dotálásához, az jelentős problémát jelenthet az államháztartás számára. Az új miniszter, Denisa Saková ugyancsak megér egy misét. Bár van némi tapasztalata a kommersz szektorban, pályafutása jelentős részét köztisztviselőként, hivatalnokként, majd politikusként töltötte, és kérdéses, hogy kellőképpen tudatosítja- e az üzleti szféra igényeit.

Az államháztartásra nagy hatással lesz az is, mi fog zajlani a szociális ügyi tárcánál. Itt is a Hlas embere, éspedig Erik Tomáš került a bársonyszékbe. Ez az a minisztérium, mely segítségével meg lehet szerezni a szeniorok szavazatait. Várható, hogy Erik Tomáš, aki elsősorban marketinges, nem akarja majd magára haragítani a nyugdíjasokat, hanem inkább a 13. nyugdíjak feljavításával próbál hízelegni nekik, amit már lényegében el is kezdett.

Az elkövetkező időszakban az élelmiszerekért, valamint a termelők és az áruházláncok közötti kapcsolatért felelős földművelési minisztériumnak is viszonylag fontos szerepe lesz. Az élelmiszerek ára téma volt a választási kampányban is, és Ficóék valószínűleg keresni fogják a módját annak, hogy legalább szimbolikusan olcsóbbá tegyék az élelmiszereket, de kérdéses, hogy ez milyen mértékben érinti majd a költségvetést.

Minden jel arra utal, hogy az új kormánykoalíció nem nagyon fog akarni spórolni. A kérdés az, hogy a puszta valóság és a kellemetlen számok végül nem kényszerítik-e őket mégiscsak némi spórolásra.

A szerző a Trend munkatársa