Ha segítségül hívjuk a huszadik század néhány pillanatát, szinte jobb kedvre is derülhetünk: előbb-utóbb jött a kiút és a normalitás a sötét fordulatok után.
Mit tehetünk a sötétnek vélt időkben?
Ahogy múlt héten írtam, 2024-től kevés jó dolgot várhatunk, és úgy tűnik, még csak a vihar szeme felé haladunk.
Ennek ellenére, ha megnézzük a korábbi hasonló tapasztalatokat, az igazán jól működő államok – ahol olajozott a fékek és ellensúlyok rendszere – képesek arra, hogy kihordjanak egy-egy nehéz szakaszt a történelemben, és utána újra a demokratikus, értékalapú működés irányába forduljanak.
Az Egyesült Államok az első világháború idején sem volt egy vidám hely. Wilson elnök a pacifistákkal és szocialistákkal le akart számolni, ebben sok partnere volt a konzervatív-déli elit részéről, és sokan örömmel éltek a lehetőséggel – és éltek vissza hatásköreikkel –, hogy a vélt vörös veszélyt elhárítsák.
Pearl Harbor után a japán származású amerikaiakat internálták, amely egy, a mai napig érződő trauma az ország nyugati partján.
A II. világháború után McCarthy szenátor lett az arca a szovjet veszedelemmel szembeni túlkapásoknak. Ne felejtsük el, hogy ezzel egy időben még bőven szegregáció volt az USA-ban, másik bejárat, másik villamos, másik kocsma állt a feketék rendelkezésére, és még egyes területeken ingatlant sem szerezhettek. 1968-ban gyilkolják meg Martin Luther Kinget. Illetve lelövik Kennedyt, és nem ő az első elnök, akit megölnek.
Eközben Európában a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) szovjet támogatással a kapitalizmus vezetői ellen merényleteket intéz, emberrablásokat folytat, és több, Moszkva által szponzorált terrorszervezet hajt végre sikeres gépeltérítéseket.
Közel-Kelet? Fekete Szeptember! Az Izraellel szembeni arab hadviselés egyik epizódjaként, mikor a palesztin fegyvereseket kiűzik az izraeli területekről, Jordániába menekült egy részük. Csakhogy nem voltak elégedettek a jordán királyi támogatással, és nekifeszültek a helyi rendszernek, amelynek vége az lett, hogy a jordán hadsereg számolta fel a palesztin fegyvereseket a saját területén.
Ekkor menekültek át Libanonba, ahol a ma is működő Hezbollah nevű milíciát megalakítják. Ennek egyik része fegyveres szárny lesz, míg mára politikai pártként is helyet kaptak a bejrúti parlamentben.
Hosszan lehetne folytatni e felsorolást. A nukleáris fenyegetettség, a hidrogénbomba feltalálása, a különböző titkosszolgálati akciók, amelyek országok sorsát döntötték el... a következtetés e rövid cikkben csupán annyi, hogy régen se volt máshogy.
Nem volt békésebb a 20. század 2023-nál, sőt. Ha valaki úgy érzi, hogy most kaotikus időket élünk: lapozzon bele a krónikákba, és meglátja, hogy sose volt a kortársak szemében igazán békés időszak. Mindig csak visszapillantva tűnik annak. Mert a történelemből már ismerjük a végkimenetet, és elillan a jelenre oly jellemző bizonytalanság. Ahol most élünk, ott viszont még sokan dolgoznak többféle forgatókönyvön, és még az érdeklődő olvasó is tele van bizonytalansággal.
Amit tehetünk, hogy a sötétnek vélt időkben is kitartunk az alapvető emberi értékek mellett, és készülünk arra, hogy ha lehetőség adódik, akkor kicsiben és nagyban is olajozzuk a fékek és egyensúlyok rendszerét.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.