Miért most akarnak függetlenségi népszavazást a kurdok?

Az észak-iraki Kurdisztán autonóm régióban szeptember 25-én akarnak népszavazást tartani a függetlenségről.

Hogy miért most, annak két fő oka van. Az iraki kurdok ki akarják aknázni harcosaik, a pesmerga alakulatok Iszlám Állam terrorszervezettel szemben aratott győzelmeit, amelyek dicsfényt és nemzetközi nyilvánosságot hoztak a régiónak. A tervnek olyan olvasata is lehet, hogy kihasználják a dzsihádisták által keltett káoszt a térségben. Másodszor a 2005-ben hatalomra került Maszúd Barzani kurd elnök, akinek nyolcéves mandátuma 2013-ban lejárt, belföldi támogatást próbál szerezni magának. A kurdisztáni parlament utólagosan két évvel meghosszabbította Barzani hivatali idejét, aki arra hivatkozott, hogy a kurd fegyveres erők főparancsnokaként irányítania kell az Iszlám Állammal szembeni küzdelmet.

Mindenki ellenzi

A térségbeli államok területén élő kurdok már a 20. század eleje óta saját államról álmodoznak, s a legtöbb megfigyelő szerint hatalmas többséggel voksolnak a függetlenségre. Ugyanakkor a népszavazás nem eredményez automatikusan egy független Kurdisztánt, mivel egyrészt Bagdad számára a referendum nem kötelező erejű. Emellett sem az iraki szövetségi kormány, sem az ország szomszédjai, – kiemelten Törökország és Irán – nem fogja engedni, hogy a kurdisztáni regionális kormány kikiáltsa a függetlenséget. Ugyanakkor az igen szavazatok győzelme nyomásgyakorlási eszköz lehet a kurdok kezében Bagdaddal folytatott tárgyalásaik során.

Elhalaszthatják?

A kurdok elutasították az iraki legfelsőbb bíróság hétfői döntését, amellyel elrendelte a referendum felfüggesztését. Aber-Razák Ali kurd politikai elemző szerint a voksolás elutasítása vagy elhalasztása már nem szerepel a lehetőségek között. „A kurdisztáni vezetésnek már nincs meg az a választása, hogy visszavonulót fújjon a népszavazás ügyében, mivel azt már a nép követeli. Az emberek elveszítenék bizalmukat, ha úgy vélnék, hogy vezetőik meghajolnak a nyomás előtt” – hangsúlyozta az elemző.

Bár elemzők szerint az irakiak többségének nem volna ellenére Kurdisztán kiválása, egyetlen iraki vezető sem szeretné, ha azzal vádolnák, hogy felelős Irak megosztásáért. Ez főképpen érvényes Haider al-Abádi miniszterelnökre, aki újraválasztásában reménykedik a jövőre esedékes parlamenti választásokon. Bagdad nem szeretné magára haragítani közeli szövetségesét, a Kurdisztán függetlenségét vehemensen elutasító Teheránt sem. Az iraki vezetésnek az sincs ínyére, hogy a népszavazást a kurdisztáni régión kívül eső, vitatott térségekben is megtartanák, például az olajban gazdag Kirkuk kormányzóságban, valamint a ninivei kormányzóság északi területein, amelyeket az erbíli székhelyű kurd autonómia szintén magának igényel.

Vannak ellenzők

Míg a legtöbb kurd váltig állítja, hogy támogatja a függetlenséget, némely pártjuk a referendum elhalasztása mellett kardoskodik. Két csoportosulás, a Mozgalom a Változásért (Gorran), valamint a Kurdisztáni Iszlám Szövetség a voksolást a novemberben esedékes kurdisztáni parlamenti választások utánra tolná el. (MTI)