Miért drágul a villany?

Még nem tudni pontosan mennyivel, de jövő januártól biztosan drágul a villamos energia fogyasztói ára. A végső döntés az Árszabályozási Hivatal kezében van, de a szakértők szerint jövőre a villany ára akár 10–15 százalékkal is növekedhet.

Villanyra minden háztartásban szükség van, ezért ezt a drágulást mindannyian megérezzük. Egy átlagos család számára ez éves szinten legalább 30 eurós többletkiadást jelent majd, és különösen érintve lesznek azok, akik a villamos energiát fűtésre is használják. Egy ilyen mindenkit érintő témát az ellenzék természetesen nem hagyhatott ki: szerinte az áremelkedésről a kormány tehet. Ez részben igaz is, csak nem az a kormány, amelyre most Robert Fico mutogat.

Ha a villany fogyasztói árát alapegységeire bontjuk, találunk olyan tételeket, melyekre van hatása az államnak, és olyat is, melyre nincs. Ez utóbbi a villamos energia nagykereskedelmi ára, mely alapjában véve a tőzsdéken kialakuló energiaáraktól függ. Ezek pedig a világgazdaság koronavírus-járvány utáni fellendülésének köszönhetően az elmúlt évben jelentősen nőttek. Míg az Árszabályozási Hivatal az ez évi árakat 46 euró megawattórányi piaci árból számította, a mostani világpiaci árak már a megawatt-óránkénti 60 eurót is meghaladták. Ez egyrészt a növekvő piaci kereslet következménye, de szerepet játszik a villamos energia előállítására használt nyersanyagok árának növekedése is. Az energiaárak mozgását továbbá olyan tényezők is befolyásolják, mint az időjárás. Például az idei forró nyár szintén hozzájárult a kereslet növekedéséhez és a világpiaci árak növekedéséhez. Ha a tél enyhe lesz, az árak csökkenhetnek, de a kemény fagyok további áremelkedést hozhatnak.

A villamos energia nagykereskedelmi ára a fogyasztói ár körülbelül 40 százalékát teszi ki, tehát marad még 60 százalék, melyre az államnak van befolyása. Ide tartozik a rendszerhasználati, a szállítási vagy a terjesztői díj, melyet minden évben az Árszabályozási Hivatal határoz meg. Ez elméletileg a kormánytól független hivatal, de Robert Fico kormányfősége idején nyilvánvaló volt, hogy az Árszabályozási Hivatal a kormány utasításai alapján képezte az árakat. Emellett a Fico-kormányok után több olyan teher is maradt, melyek a villany fogyasztói árát a mai napig terhelik. Ezek közül a legemlékezetesebb az új naperőművek nagyvonalú támogatása, melyből a kormányhoz közelálló vállalkozók húztak hasznot, és amit a fogyasztók fizettek. Hasonlóképpen a fogyasztók fizették a nem éppen környezetbarát barnaszén-kitermelést, mely az állami támogatások nélkül már rég nem lenne életképes.

Mivel a villamos energia tőzsdei árát a szlovák kormány nem tudja befolyásolni, a fogyasztói árak jövő évi növekedését nem tudja megakadályozni. Várható azonban, hogy a színfalak mögött a kormány nyomást gyakorol majd az Árszabályozási Hivatalra, mely az egyes illetékek csökkentésével tompítja a nagykereskedelmi ár növekedését. Erre utalt Richard Sulík gazdasági miniszer is, aki szerint a Felső-Nyitra menti szénkitermelés felszámolása hozzájárulhat a rendszerhasználati díj csökkenéséhez. Az áremelkedés azonban elkerülhetetlen, ezért az ellenzék az elkövetkező hónapokban is éltetni fogja a témát. A fogyasztók számára pedig nem marad más, mint beletörődni a helyzetbe, és elgondolkodni azon, hogyan lehetne csökkenteni a háztartásban az energiafogyasztást.