Merkel után, Putyin előtt

Angela Merkel német kancellár hétfői budapesti látogatása már hetekkel ezelőtt alaposan felkavarta a magyar közbeszéd vizeit. Míg az ellenzék alapos kioktatást kért és remélt Merkeltől a kormányzatnak, addig a kormánypárt egy baráti hangulatú, európai vezetők közti szimbolikus megbeszélést várt. A valóság a kettő közé ékelődött: miközben Merkel még mindig a diplomácia határain belül maradva, de feszegette a civil társadalom, a médiapluralizmus és a demokrácia kérdéseit, közben elismerték a magyar államháztartás körüli erőfeszítéseket, és a gazdasági együttműködés mérlege is pozitív maradt. A legkevesebbet a legfontosabb kérdésről tudtuk meg: mi lesz a közös európai döntésekkel Oroszország ügyében? A német kancellár látogatásának időzítése sem volt már véletlen, nagyban reménykedett Berlin, hogy a magyar fél elhalasztja az orosz elnök vizitjét. Nem így történt, sőt, március eleje helyett már február közepén érkezik Vlagyimir Putyin Magyarországra. Abban egyetértett Merkel és Orbán, hogy fegyvert nem akarnak Ukrajnának szállítani; és hosszú távon az oroszokkal való kiegyezés lehetőségét keresik. A nagy általánosságnál azonban véget érhetett az egyetértés. Amíg Orbán a gázszállítás biztonságát tartotta a legkritikusabbnak, addig Merkel geopolitikai szempontból alighanem azt, hogy egy predátor Oroszország, amely a nemzetközi jogot megsértette a Krím bevételével, visszakozásra kényszerüljön. Utóbbiban nagy igazság, hogy ha ma a Krímet veheti el büntetlenül Moszkva, akkor holnap a balti államok, Finnország és újabban úgy tűnik, Fehéroroszország is veszélyben lehet. A hosszú távú biztonságpolitikai érdekeket nagyon veszélyes lenne bármiért is feláldozni. Természetesen egyértelmű, hogy télen fűteni kell, Budapesten és Berlinben is. Az interkonnektorokkal (kétirányú áramlást lehetővé tevő összekötőkkel) kiépített európai gázvezeték-infrastruktúra éppen azt szolgálja – és arra talán hamarosan alkalmas is lesz – , hogy egy rövid távú szükségletet ki tudjon elégíteni a többi tagállam irányából, amelyek Norvégiától Algériáig tudnak gázt importálni a csövekbe. Éppen ezért a magyar miniszterelnöknek – a látszat ellenére – van mozgástere abban, hogy mennyire köti magát Moszkvához. A maláj gép ukrajnai lelövése óta szövetséges országban nem fogadták Putyint, Magyarország lesz az, amely megtöri e sort. Bár találkoztak vele más tárgyalásokon, senki se hívta el kétoldalú hazai megbeszélésre az orosz államfőt. Kérdés, hogy e szimbolikus sortörésért mit kaphat Orbán Viktor.