Megyei kényszerpályák

Amint az várható volt, a független képviselők térnyerése miatt (az összes megyei mandátum 40%-át ők szerezték meg!) a szokásosnál lassabban zajlanak és átláthatatlanabbak a megyei egyeztetések. Néhol pedig vad konstellációk is létrejönnek, mint például Nyitra megyében, ahol a Smer által dominált koalíció kisebbségbe szorult a képviselő-testületben, miközben a megyeelnököt ők adják. Itt az MKP került komoly dilemma elé, hiszen a magyarság számára fontos kerületben koalíciós társként 12 év után befolyást szerezhetne, ám mindez a párt imázsa és kommunikációja szempontjából versenyhátrányt jelenthet.
 

Egyrészt megváltozott az országos kontextus. Korábban minden ciklusban voltak színes megyei koalíciók – néhol az SDKÚ, máshol a KDH, valahol az MKP/Híd dolgozott együtt a smeresekkel –, sőt, előbbiek néha még a HZDS-szel és az SNS-szel is. Ám a regionális és az országos szintet senki sem keverte össze: ami „lent” kényszerhelyzetben elment, a legmagasabb szinten tilos volt. Ami logikus, hiszen teljesen más jellegű az önkormányzati ügyintézés és más az ország kormányzása. 2017 viszont törést hozott: a megyei választásokon de facto győztes jobboldali blokk (SaS–OĽaNO–KDH) mindenütt a Smerrel szemben határozta meg magát. A többéves művi karantén után jobboldali együttműködésbe igyekvő MKP számára pedig kínos lenne egy smeres koalíciót magyarázgatni. Emellett a 2016-os „koalíciós tabu” ledöntése óta az MKP – és a jobboldali szcéna – fő kritikája a Híddal szemben pont az, hogy összeállt Ficóékkal.

Azt pedig az egyszerű választó nehezen tudja szétszálazni, hogy más az országos és a regionális politika. Pláne, ha a politikamagyarázók egy része is rátesz egy lapáttal, összemosva a szinteket és szétkenve a felelősséget a pártok között, mondván: az MKP ugyanolyan, mint a Híd, csupán az egyik helyi, a másik országos szinten boltolt a Smerrel. Csakhogy ha ez igaz lenne, akkor értelmezhetetlen a 2016-os felzúdulás! Hiszen a logika fordítva is érvényes kell, hogy legyen. Ha a két szint ugyanaz, akkor miért a sokkos állapot a Smer–SNS–Híd-koalíciókötéstől, hiszen korábban helyi szinten a jobboldali pártok is összefeküdtek ezzel-azzal? Nos, pont azért, mert egy addig elképzelhetetlen és értelmezhetetlen együttműködés jött létre kormányszinten, amit a választók jelentős része is becsapásként élt meg. És mert országos és regionális szint között nagyon is van különbség, mindig is volt.

Visszatérve Nyitra megyére: ebben a kommunikációs káoszban az MKP gyakorlatilag nem tehetett mást, mint elutasította a smeres koalíciót, és aláírt egy kvázi ellenzéki szerződést. Amit aztán mindenki a saját szája íze szerint értelmez. Kényszerpálya? Más lehetőség? A miniszterelnökkel ellentétben a megyeelnököt nem a képviselők többsége választja, hanem közvetlenül a nép. Azaz Milan Belica, akármilyen megyei koalíció is jön létre, 2022-ig megyefőnök lesz, erős kompetenciákkal. És ha nem tetszik a leosztás, itt az országos szinttel ellentétben előrehozott választásokat sem lehet kiírni, 2022-ig ilyen összetételű marad a testület. Egyébként azt tudták, hogy eggyel keletebbre, Besztercebánya megyében minden szereplő „koalíciós párt” lett? A jobboldali és progresszív Ján Luntert a Smer is támogatja, cserébe posztokat is kap. Az senkit sem zavar, hiszen tudjuk: a regionális szint más, mint az országos…