Meglepő eredmény szépséghibákkal

Magas részvétel mellett biztos győzelmet aratott Zuzana Čaputová ellenzéki elnökjelölt. Idén bejött a papírforma, mondhatnánk, ami az utóbbi választások fényében már önmagában is meglepő, hiszen több választásnál is előfordult, hogy a közvélemény-kutatók enyhén fogalmazva sem mértek pontosan.

Ami ennél meglepőbb, az maga a papírforma, vagyis az, hogy a meglehetősen konzervatívnak és vallásosnak tartott szlovákiai választók több mint 40 százaléka szavazott egy liberális, a környezetvédelmet fontosnak tartó, a melegek jogainak bővítésétől sem visszariadó nőre. És ugyan a legtöbb támogatója nagyvárosban él, de szinte minden járásban Čaputová nyert.

Ugyan Szlovákiának volt már miniszterelnök asszonya, Iveta Radičová, de ő többé-kevésbé pártelnöke, Mikuláš Dzurinda népszerűtlenségének köszönhette a pozíciót. A 2009-es elnökválasztáson Radičová ugyan bejutott a második fordulóba, de csak a második helyen, a második fordulóban viszont Ivan Gašparovič könnyedén le tudta győzni.

Čaputová első fordulóban elért eredménye azért is kiemelkedő, mert 150 ezerrel több voksot kapott, mint Iveta Radičová a 2009-es első fordulóban. Mivel az utóbbi parlamenti választások során inkább a demokratikus rendszer határait feszegető, szélsőséges pártok tudtak erősödni (Marian Kotleba és Boris Kollár pártja), Čaputová győzelme akár trendfordító is lehet, hiszen ő nyíltan vállalja a nyugati értékrendet, a Közép-Kelet-Európában már szitokszónak számító liberális jelzőt, és a kereszténységet is képes a felebaráti szeretet szempontjából magyarázni.

Viszonylag megnyugtató az is, hogy a második helyen sem valamelyik szélsőséges jelölt végzett. Maroš Šefčovič még a Smer támogatása ellenére sem szalonképtelen jelölt, bár várhatóan a következő két hétben egyre inkább átveszi a Smer retorikáját. Nem jött be azonban, amitől a választások előtti közvélemény-kutatások fényében tartani lehetett, vagyis hogy a valóban szalonképtelen Štefan Harabin megelőzi őt.

Ez azonban csak annak köszönhető, hogy ott volt Kotleba is, egy teljesen szalonképtelen jelölt, így a szélsőséges szavazatok kétfelé oszlottak. Harabin és Kotleba összesen 25 százaléknyi támogatást kapott, ami elég riasztó eredmény. A több mint 530 ezer voks nem kevés. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az SNS nem indított jelöltet, Boris Kollár pártjának jelöltje pedig gyengén szerepelt, és feltehetően még az OĽaNO választói bázisában is halászni tudott Harabin és Kotleba, akkor nem olyan magas ez az adat.

A választási eredményeket alaposan elemeznie kell a Hídnak. Bugár Bélának lehet, hogy igaza van, és a 3 százalék nem a pártjának szól, de akkor is riasztó adat. És nincs sok idejük, hiszen az EP-választásokig már csak két hónap van hátra, a parlamenti választásokig is csak legfeljebb szűk egy év. Ugyan a déli járásokban mért alacsony választási részvétel azt mutatja, hogy a magyar szavazók többsége nem érezte a tétjét ennek a voksolásnak, aki viszont elment választani, az inkább a várható győztesre, Čaputovára adta a voksát. A következő két választás a pártokról szól majd, és a Hídnak nem lesz elég az elmúlt négy év eredményeit hangoztatni. Ehhez olyan jövőkép is kell, ami megszólítja és elviszi a szavazóhelyiségekbe a magyar – és a nem magyar – választókat is.