Meghalt az ember, aki megmentette a világot

1983 őszén tízpercnyire voltunk az atomháborútól és a világvégétől.

Elhunyt Sztanyiszlav Petrov volt szovjet katonatiszt, akit Nyugaton „a világ megmentőjeként” ismernek, mert 1983-ban nem jelentette egy katonai kémműhold amerikai atomrakéta-támadást jelző – mint később kiderült, téves – riasztását, és ezzel alighanem megakadályozta az atomháborút. Az alezredes 77 évesen hunyt el a moszkvai otthonában.

A finom orosz műszerek

Az akkor 44 éves Petrov 1983. szeptember 26-a éjjelén szolgálatba állt a szovjet műholdmegfigyelő központ parancsnokságán. Röviddel éjfél előtt riasztás érkezett: a Kozmosz 1382-es felderítő műhold egy Minuteman amerikai interkontinentális rakéta indítását jelezte. Valójában nem rakétafellövés volt, egy villámcsapást érzékelt a műhold. Petrov megőrizte a nyugalmát, és arra utasította beosztottjait, hogy ne reagáljanak.

A hidegháborús logika szerint egy nukleáris háború több száz interkontinentális rakéta indításával kezdődött volna, hogy „lefejezze” az ellenfél nukleáris fegyverzetét. Ám a „kölcsönös megsemmisítés” logikája szerint a 25 perc, ami az indítás és a becsapódás között eltelik, elég, hogy a saját rakétáikat is útnak indítsák az ellenfél megsemmisítésére. Petrov tudta, hogy egy rakéta nem volna okos kezdés egy megsemmisítő csapáshoz, de néhány perc múlva gondolatmenetét újabb kihívás érte: újabb négy, a Szovjetunió felé tartó Minuteman rakéta indítását jelezte a Kozmosz 1382, egyenként tíz robbanófejjel. Ezek együttes robbanóereje több százszorosa lett volna a Hirosimában és Nagaszakiban ledobott atombombákénak.

A Petrov irányítása alatt szolgálatot teljesítő mintegy kétszáz tiszt harminc ellenőrző tesztet hajtott végre, hogy kizárják a tévedést, de eközben az idő szorított: a döntésre, hogy ellencsapást indítson-e a Szovjetunió, csak 15 perc állt rendelkezésre. Petrovban azokban a percekben tudatosult, ki is az, akit végső soron döntésre kényszerít, ha értesíti feletteseit: Jurij Andropov pártfőtitkárt, a súlyos vesebetegségben szenvedő, cukorbeteg 70 éves embert, aki a keményebb amerikai vonalra a paranoiával határos módon reagált.

Petrov öt perc mérlegelés és a kollégáival folytatott, ordibálásig fajuló vita után úgy döntött, hogy nem értesíti a vezetést. Kiderült, mennyire igaza volt: a képernyőkről hamarosan eltűnt a riasztás. Mint később rájöttek: amit a Kozmosz 1382-es észlelt, az a napfény visszatükröződése volt a felhőrétegeken az Egyesült Államok felett.

Semmi dicséret

Petrov még abban az évben otthagyta a hadsereget. Egy bizottság megállapította, hogy helyesen cselekedett. Tettéért sem kitüntetést, sem büntetést nem kapott. A történet csak a hidegháború után került nyilvánosságra. A haláláig szerény körülmények között élő nyugdíjas alezredes 2006-ban New Yorkban a Világpolgár kitüntetésben részesült, 2013 februárjában Drezdában pedig a német város 25 ezer euróval járó díjával tüntették ki „súlyos konfliktusnak elejét vevő tétlenségéért”. (MTI)