May távozik, jöhet Johnson és akár a kemény brexit

A brit miniszterelnök mandátumának valószínűleg emlékezetes pillanata lesz érzelmekkel teli lemondóbeszéde, amely sokakban némi szimpátiát ébreszthetett iránta. A realitás azonban az, hogy keserves három év áll Nagy-Britannia mögött, amelyhez nagyban hozzájárult May kormányzási stratégiája is.

Egyértelmű célja a brexit véghez-vitele volt, erre összpontosította minden erejét, így az elmúlt három évben kevés más téma merült fel Westminsterben. Ez hiba volt, hiszen akármennyire is fontos az EU-ból való kilépés az ország számára, egyáltalán nem ez az egyetlen probléma, amelyet meg kell oldani.

May már miniszterelnöksége elején szinte lehetetlen helyzetben találta magát, ám ráadásul döntései nagy része hibásnak bizonyult. Taktikája a brexit-tárgyalások során a centralizált hatalomgyakorlást tükrözte, a tárgyalásokat erős kézzel, egy szűk kör támogatásával irányította. A parlamenttel érdemben már csak akkor konzultált, amikor az egyezményt mindkét fél lezártnak tekintette, és gyakorlatilag késő volt bármiféle változtatásra. Ezzel olyan lavinát indított el, amely a már amúgy is megosztott országot még inkább polarizálta. A brexit-népszavazás eredménye ugyanis nagyon szoros volt, akár a maradáspártiak is győzhettek volna. A referendumot követő tüntetéshullámok rávilágítottak az ország megosztottságára és a kilépéspárti kampány hazugságainak hátterére. Egy új referendum kiírásának lehetőségét azonban May elszalasztotta, és azonnal elindította a kilépésről szóló tárgyalásokat. Bukásához hibák és elszalasztott lehetőségek sorozata járult hozzá, a legmeghatározóbb tényező azonban minden kétséget kizáróan az volt, hogy az EU-val kiharcolt egyezményéhez nem tudott kellő támogatást szerezni a brit parlamentben. Így annak ellenére, hogy stratégiája és ígéretei középpontjába a márciusi kilépést helyezte, az utolsó pillanatban halasztást kellett kérnie uniós tárgyalópartnereitől. Hibáit azonban ezek után sem ismerte be, majd két hónapot várt még a lemondással. 

May várhatóan júliusig marad hivatalosan a miniszterelnöki székben, amíg az új miniszterelnök át nem veszi a helyét. Megkezdődött tehát a konzervatív párton belül a verseny a posztért. Jelenleg a legesélyesebb jelöltnek Boris Johnson volt külügyminiszter, London volt polgármestere tűnik. Sokan úgy vélik, hogy Johnson már a referendum óta a miniszterelnöki posztra pályázik, és most úgy tűnik, jól taktikázott.
 
Az utóbbi három év során kiderült, hogy konkrét brexit alternatívában a brit parlament nem tud megegyezni. Ez egyfelől azt jelenti, hogy az új miniszterelnök számára nagyon nehéz feladat lesz egy mindenki számára elfogadható brexit kialkudása. Másfelől ez megnyitja az utat az egyezmény nélküli távozás lehetőségéhez. Nem titok, hogy Johnson a kemény brexitet támogatja – már a népszavazás előtti kampányban is a távozáspárti tábor egyik hangos szónoka volt. Az is köztudott, hogy az egyezmény nélküli brexitet sem vetné el. 

A jelenlegi állás szerint október 31-én Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Bár az éppen aktuális határidő az elmúlt hónapok eseményeiből okulva nem sokat jelent, egy új politikai vezér színre lépése meghatározó lendületet adhat a brexit végkimeneteléhez. Ha Boris Johnsonra esik a választás, akár a sokak által katasztrofális következményekkel járó egyezmény nélküli kilépés is hamarosan valósággá válhat.