Májusban is szavazunk

Idén háromszor szavazhatunk és kétszer választunk. Az államfőválasztás két fordulója az idei csúcs: nekünk sem mindegy, milyen elnökünk lesz a következő öt évben. Smeres, „rendszerellenes”, vagy jobboldali? Ám ennek a két körnek az árnyékában május végén újabb választásra kerül sor, amelyen eséllyel indulnak magyar jelöltek – akik a magyar ügyeket is meg tudják jeleníteni az összeurópai fórumon.

Az MKP egy hete, a Híd most hétvégén véglegesítette EP-választási listáját. Az európai parlamenti választás több szempontból is specifikus. Országos, listás szavazás, 5%-os bejutási küszöbbel – ebben a hazai parlamenti választás leképezése. Ám a hagyományosan alacsony részvétel és a „messzi ügy” átrajzolja az erőviszonyokat. A választás így leginkább a stabil táborral rendelkező pártoknak kedvez, sikerük pedig a tematizálás mellett nagyban függ a mozgósítástól. A déli járásokra az utóbbi tíz évben jellemző csökkenő szavazókedv mellett is ebben sikeresek voltak a magyar jelöltek eddig. Tíz éve a szakadás előtt álló MKP 11,3%-kal két mandátumot szerzett, öt éve pedig e két képviselői helyen megosztozott a Híd és az MKP. Sőt, utóbbi 6,5%-a az évtized legjobb listás eredménye volt a párt részéről, és csak pár ezer voks hiányzott ahhoz, hogy elcsípjen még egy mandátumot.

Most hasonló ambíciókkal indul az MKP és a Híd, a korábbi eredmények optimizmusra is adhatnak okot, ám nehéz kiszámítani az esélyeket. Öt éve rekordalacsony, 13%-os országos részvételnél sikerült ezt az eredményt elérni, de egyáltalán nem biztos, hogy idén is ilyen alacsony, vagy még kisebb lesz a szavazókedv. 

Márpedig az országos alacsony részvétel a siker kulcsa a két párt számára – ám ez az, amire nincs hatásuk, legfeljebb a saját táboruk mozgósítására.

Teljesen kiszámíthatatlan, hogyan fog hatni a márciusi elnökválasztás a májusi részvételre: akik most elmennek, azok májusban „pihennek”, vagy fordítva, felvillanyozódnak az újabb választási lehetőségtől? Mik lesznek az EP-választás témái? Mindenki rávetíti a hazai ügyeket – ahogy eddig is –, vagy a migráció, esetleg a további integráció/központosítás lesz a fókuszban? Ha igen, ez kiknek fog kedvezni? Egy sor olyan kérdés, amelyre felelős választ még nem lehet találni.

A két párt listáját átfutva elmondható, mind az MKP, mind a Híd igyekezett biztosra menni: a listákat az eddigi EP-képviselők vezetik. Ez az MKP-nál meglepetés, eredetileg belső csata volt kilátásban Csáky Pál és Berényi József között, végül utóbbi magától kérte a második helyet. A Hídban 2014-gyel szemben egy fajsúlyosabb név maradt, Nagy József pozícióját csak az alacsony mozgósítás veszélyeztetheti. És pont ez lehet a Híd egyik gyengéje. Öt éve a listavezető Simon Zsolt és a második helyről őt ostromló kihívója, Nagy József kemény csatát vívott, a két jelölt intenzív egyéni kampánya pedig jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Híd egyáltalán megugorja a bejutási küszöböt (5,8%). 

A belső rivalizálás ezúttal az MKP listáját segítheti, már ha Csáky és Berényi is masszív egyéni kampányt fog vinni.

Öt éve az EP-választás „félidős” volt a hazai parlamenti ciklushoz képest, most viszont a 2020-as parlamenti választási kampány nagy nyitánya lesz a májusi szavazás. Egy utolsó, ám elnagyolt felmérés az erőviszonyokról, amely alapján a pártok még egyszer átgondolhatják, hogyan futnak neki a 2020-as nagy meccsnek.