Magyarigazolvány: a határon túli magyarok java kiváltaná

Az erdélyi és a kárpátaljai magyar népesség túlnyomó többsége úgy tervezi, kiváltja a magyarigazolványt. Közülük átlagosan minden második munkát akar vállalni – értesült a Magyar Hírlap.

A tavasz beköszöntével több hazai és romániai újsághirdetésben, plakáton ajánlanak Hajdú-Bihar, Békés és Szabolcs megyei közvetítőcégek magyarországi munkát, a vállalkozásoknak pedig "olcsó román munkaerőt".

A státustörvény várható magyarországi munkaerő-piaci hatásairól készíttetett elemzést a Gazdasági Minisztérium. A 2001. november és 2002. január között 4500 fős mintán végzett közvélemény-kutatás alapján március végén készített jelentést a Tárki, amelyben az erdélyi, a kárpátaljai, a vajdasági, valamint a felvidéki magyar népesség migrációjának lehetséges hazai munkaerő-piaci következményeit vették számba. A Nyílt Társadalom Alapítvány megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia migrációs kutatóközpontja a cigány lakosság körében is elemezte az említett régiók népességének várható reagálását.
"A magyarigazolványt a megkérdezettek többsége ki szándékozik váltani, s ezt munkavállalási szándékkal is teszi" - olvasható a jelentésben. Az erdélyi és a kárpátaljai magyar népesség túlnyomó többsége (84, illetve 93 százaléka) tervezi kiváltani az igazolványt, közülük azonban átlagosan csak minden második akar munkát vállalni.

A két régióban a cigányságnak ugyan valamivel kisebb része tervezi az igazolvány kiváltását (78, illetve 67 százalék), ám több mint kétharmaduk szeretne dolgozni is Magyarországon. "A határon túli cigányság esetében sokkal erősebb a magyar igazolvány munkavállalási célú kiváltásának motivációja, mint a határon túli magyarság esetében" - állapítják meg a Tárki kutatói.
A jelentés szerint a munkát vállalni szándékozók közül a határon túli magyarság fele, a határon túli cigányság több mint háromnegyede már 2002-ben megjelenik a magyar munkaerőpiacon.
A vizsgálatot végzők a migrációs szándék komolyságát a státustörvény - akkor még csak tervezett - gyakorlatához közel álló megszorító feltételekkel tesztelték. A kutatók feltételezése szerint a munkavállalás szándékát gyengítheti, ha a fizetésből levonják a közterheket, a munkavállalás időtartama nem lehet hosszabb három hónapnál, és ha a munkavégzést be kell jelenteni a munkaügyi hatóságoknál. A vizsgálatból azonban kiderült, hogy a korlátozó szabályok csak átlagosan minden tizedik kérdezettet tartanának távol a magyarországi munkaerőpiactól.
Egyre több hazai és romániai újsághirdetésben, plakáton ajánlanak közvetítőcégek magyarországi munkát, a vállalkozásoknak pedig "olcsó román munkaerőt". A lap értesülése szerint a Hajdú-Bihar-, Békés- és Szabolcs megyében kifüggesztett hirdetéseken egy olyan munkaerő-közvetítő cég kínálja szolgáltatásait, amely Romániában két irodával is rendelkezik. A céghez már ezernél többen jelentkeztek munkára, mintegy 60 százalékuk román, 40 százalékuk erdélyi magyar. Legtöbben mezőgazdasági idénymunkát szeretnének végezni, de sok az építőipari szakmunkás, takarítónő, s vannak ápolónők és orvosok is. A román határ melletti magyar falvakban ügynökök is megjelentek, akik munkaadókat keresnek olcsó román munkaerőt ajánlgatva. Az erdélyi magyar nyelvű újságokban megszaporodnak a személyszállító kisiparosok hirdetései is. Egyikük Szatmárnémetiből és Nagykárolyból jutányos áron vállal háztól házig fuvart Budapestre, sőt vállalja a betegbiztosítás megkötését is.