Magyar Fórum: oligarchák nélkül, de Orbánnal?

Ahhoz, hogy bárki – aki nem rokona vagy ismerőse az alapítóknak – aláírásával támogassa a párt bejegyeztetését, ennél kicsivel többet kellett volna elárulni róla. Nem segít a párt olvasásában az sem, hogy kik álltak Simon mögött az aláírásgyűjtő kampány elindításakor, mert túlnyomó többségük a közvélemény számára ismeretlen aktivista.

Megtudtuk, hogy jobbközép pártot szeretnének, ami elég homályos fogalom, a későbbiekben ebbe sok minden beleférhet. Megtudtuk azt is, hogy nem akarnak a Smerrel, az SNS-szel és Kotlebáékkal közösködni, de az újnáci Kotlebáék kizárása a minimális feltétel, hogy egyáltalán demokratikusnak lehessen nevezni egy pártot. Megtudtuk azt is, hogy támogatóik listáját nyilvánosságra akarják hozni – ez különben már kötelező minden párt számára –, továbbá azt, hogy egy évben egy embertől legfeljebb 10 ezer eurót fogadnak el. Oligarchákkal nem közösködnek, az Európai Unióban és a NATO-ban képzelik el Szlovákia jövőjét. És végül a magyar kisebbséget akarják képviselni.

Ez szépnek szép, pártprogramnak kevés. Még ha feltételezzük is, hogy a Komáromban Simon mögé felsorakozó emberek képesek egy jó programot összeállítani – a gazdasági résszel valószínűleg nem lesz probléma, hiszen Gál Zsolt a Hídnak is viszonylag jó gazdasági programot írt, hiszen ő is részt vett a megírásában.

De ahhoz ennél egy kicsit több kellene, hogy el tudjuk helyezni a Magyar Fórumot a politikai palettán.

A másik kérdés, hogy még egy jó programból is mit tudnának megvalósítani úgy, hogy feltételezhetően az állami pártfinanszírozáshoz szükséges 3 százalékos küszöb elérése esetükben a csodával lenne egyenlő. Ha azt nézzük, hogy az utóbbi években alakult, Simonéknál jóval erősebb mediális háttérrel rendelkező szlovák pártok 2-3-4 százalékra tudták magukat feltornázni, akkor a plafon a Magyar Fórum számára jelenleg 1 százalék körül mutatkozik.

A másik lehetőség számukra, hogy ezzel az 1 százalékkal is sikerül elérniük, hogy a Híd 5 százalék alá csússzon – ez még reális cél is lehet –, és kikényszerítsenek ezáltal valamilyen közös listát a Híddal és az MKP-val. A közös Híd–MKP–Magyar Fórum-lista azonban szintén inkább a csoda kategóriájába tartozik.

Reálisabbnak tűnik, hogy Simon és esetleg néhány embere felkerül a Híd listájára, ha Bugárék nagyon veszélyben éreznék a parlamenti küszöb átlépését. De akkor hagyjuk a nagy szavakat a magyar kisebbség képviseletéről, mert inkább csak a politikai túlélésről van szó.

A pártinduláskor szokásos pozitív üzenetek mellett Simontól elhangzott egy sokféleképpen értelmezhető kijelentés is: egy kérdésre válaszolva elmondta, jó kapcsolatot kíván ápolni a jelenlegi magyar kormánnyal. Hangsúlyozta: a kormánnyal, nem pedig politikai párttal. Ezt még komolyan is vehetnénk, ha nem Simon mondta volna, aki tisztában van vele, hogy a kormány Magyarországon a Fidesz, a Fidesz pedig Orbán Viktor.

És azt Simon tudja a legjobban, hogy Orbán Viktor csak azzal van jóban, aki beáll a sorba, szófogadóan teszi a dolgát, elfelejti saját véleményét és a Fidesz üzeneteit hirdeti a határon túl. Ha nem ezt teszi, akkor jobb esetben szóba sem állnak vele, rosszabb esetben ott tesznek neki keresztbe, ahol tudnak, még ha a magyarság többsége rá szavazna, akkor is – lásd a Híd esetét. De ha Simon „bízik” a jó kapcsolatokban Orbánnal, akkor biztosan többet tud, csak ebben az esetben fogja vissza az oligarchiázást, és ne nagyon dicsekedjen pártja látszólagos transzparenciájával.