Madárinfluenza

Európában a 2021–2022-es időtartamban 48 millió szárnyast kellett leölni madárinfluenza-járvány miatt, világszerte már a százmillióknál járunk. És ugyan eddig csak pár tucat emberi fertőzésről tudni, azaz a vírus még nem jelent közvetlen veszélyt az ember számára, ez sebesen megváltozhat. Miért? Egyrészt a járvány méretéből kiindulva: óriási gazdasági károkat okoz világszerte az állattenyésztőknek a szárnyasaik leölése. A kompenzációs programok, ha vannak is, bonyolultak, és nem fedeznek minden esetet, valamint általában nem is fedezik a tenyésztők teljes kárát. Így a szárnyasok leölése által a tojás és a csirkehús hiánycikké válik, drágul, és a jövőre nézve is probléma lesz, mivel sok tenyésztő csődbe fog menni. Másrészt ott van a további fajok fertőzésének kockázata. Jó példa erre Peru, ahol több mint 63 000 vadon élő madár és több mint 3400 tengeri oroszlán pusztult bele a fertőzésbe. Világszerte jelentettek fertőzéseket más emlősöknél is, pl. medvéknél és rókáknál a vadonban, de nyércfarmokon is megjelent a H5N1. Ezek az esetek azért aggodalomgerjesztőek, mert minél több állatfajra tud kiterjedni a vírus, annál nagyobb teret kap mutációkra, és így bekövetkezhet az, ami a mai ipari állattartásnak folytonos kockázata: átugrik az emberre olyan formában, hogy az emberek között is fog tudni terjedni.

És ezzel megint elértünk az emberhez. Emlékszik még a kedves olvasó, amikor a koronavírus-járvány kitörésekor jöttek az első hírek arról, hogy feltehetőleg a vírus egy kínai húspiacon kezdett el terjedni? És mekkora felháborodást keltett ez a „civilizált” társadalmunkban, hogy mégis mekkora barbárok a kínaiak, hogy élő, épp a dzsungelből előhozott állatokkal kereskednek szoros téren, ott mészárolják őket, és néha még élve meg is eszik? Aki ezen akkor háborgott, miközben civilizáltan a szupermarketben vásárolja a műanyag fóliába csomagolt, antibiotikumokkal teletömött húst, annak azt ajánlom, keressen ki az interneten videókat arról, hogyan is néz ki az ipari állattartás, ahonnan az a hús származik. A civilizáltsághoz annak semmi köze.

Ezzel most nem akarok a húsfogyasztással kapcsolatban moralizálni, hiszen enni kell, az ember mindenevő, tehát húst is nyugodtan fogyaszthat, és főleg a mostani inflációnál lassan eljutunk olyan helyzetbe, ahol a pénztárca fogja diktálni, mi kerül vacsorára a tányérra. Ugyanakkor a húsipar marketingjének és lobbizásának köszönhetően nagyon könnyű elhinni, akár el is hitetni magunkkal azt, hogy azok a jószágok, amelyek tetemeit celofánba csomagolva megvehetünk a közértben, tényleg egy boldog kis farmról származnak.

A valóság azonban az, hogy az ipari állattartás és hústermelés óriási veszélyt jelent az emberi civilizációra. Az óriási tenyésztői csarnokokban szorosan összezárt állatok csak azért tudnak túlélni, mert antibiotikumokkal tömik őket tele, de ezáltal a baktériumok egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben, ezért több, illetve új fajta antibiotikumokat kell bevetni, ami tovább növeli a baktériumok ellenálló képességét. Csak idő kérdése, amíg e körforgás miatt kialakul egy olyan baktériumtörzs, amelyik ellen már nem lesz megfelelő antibiotikumunk, és nemcsak az állattartományban fog szétterjedni, hanem az emberek között is. A madárinfluenzához hasonló virózisok is nagy kockázatot jelentenek, hisz a vírusok ellen nincs olyan szuperfegyverünk sem, mint az antibiotikumok. És ahogy a Covid megmutatta, az emberek jelentős része az évtizedekig elhanyagolt oktatásügynek köszönhetően az értelmes korlátozások és megoldások ellen is, mint az oltás és a maszkviselés, fellázadnak – már csak azért is.

A megoldás? Akarva-akaratlanul drasztikusan kell csökkenteni a hústermelést és megreformálni, szabályozni kell az állattartást. Ha nem, akkor előbb-utóbb az emberi lakosság fog drasztikusan csökkenni.