Licenc bagóért

A mobilszolgáltatók licenc alapján működtethetik szolgáltatásaikat - a licencért pedig fizetni kell. A licencre azért van szükség, mert műszaki okok miatt nem léphet a piacra korlátlan számú vállalat, csupán néhány szolgáltató. Szlovákiában a 90-es években az Orange és a TMobile jogelődje kapott licencet, ezek most járnak le. (A harmadik operátor csak később lépett a piacra, neki csak évek múltán lesz aktuális a hosszabbítás.) A távközlési törvény eredetileg nem is számolt azzal, hogy a licenchosszabbításért pénzt lehetne kérni - kis szlovákiai abszurd, mondhatnánk. Ezt először az OKS képviselői vették észre az év elején, amikor a költségvetés bevételi oldalát potenciálisan aládúcoló pótforrásokat kerestek. Javaslatukat - mely szerint a hosszabbításért a Távközlési Hivatal pénzt kérhet - a parlament tavasszal fogadta el.
Miután a változtatás megtörtént, a kérdés csak az, milyen árat fog kérni a hivatal a szolgáltatóktól. A pénzügyminisztérium tavasszal úgy számolt, hogy cégenként 5 millió eurós összegről lehet szó, a legújabb szakági pletykák szerint ennél valamivel többet, 15-30 millió eurót kérhetnek a szolgáltatóktól a licenc tízéves meghosszabbításáért.
És itt kell egy kicsit elgondolkodni azon, mennyire helyénvaló az összeg. A szolgáltatók természetesen bármilyen licencdíjat sokallani fognak, de ha megnézzük, milyen forgalmat bonyolítanak le és milyen az évi adózás utáni nyereségük - ezt euró százmilliókban mérik -, láthatjuk, hogy még a fentebb jelzett magasabb árat is mellényzsebből kifizetik. Mely vállalat ne fizetne ki 5 vagy 15 millió eurót egy licencért, melynek köszönhetően tíz éven keresztül évente a licencdíj sokszorosát teheti zsebre nyereségként? A szolgáltatók természetesen elmondják majd, hogy ők mennyit invesztáltak a hálózat kiépítésébe, ám ez már a múlt. A következő tíz évben pedig nem várnak rájuk ilyen nagy volumenű beruházások, emellett pedig le kell szögezni, hogy a 10-15 évvel ezelőtti invesztícióik is már régen megtérültek.
A mobilcégek a legnyereségesebb vállalatok közé tartoznak, ami nem csoda, mivel kvázi monopolpiacon működnek. A politikusok pedig ezt látva értelemszerűen olykor úgy érzik -jogosan -, a nagy nyereség egy részét jó lenne becsalogatni az államkasszába. Erre gyakorlatilag két mód van: vagy sokat kérni a licencért, vagy különadót kivetni a szektorra - a két megoldás közül kétségkívül az előbbi a transzparensebb és elegánsabb. A következő napokban, hetekben meglátjuk, a Távközlési Hivatal - élén a Smer jelölte vezetővel mennyire veszi komolyan feladatát, s milyen licencdíjat szab meg.