Legitimált buzizás?

A történtekről mi is beszámoltunk, de azért elevenítsük fel a szívet melengető idézetet Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottól: „Ez egy nagyon nagy harc. Ez a buzilobbi tulajdonképpen. Ez az egész nemzetközi opera- és filmvilágot átszövi. Fel kell ismerni a helyzetet, fel kell venni a harcot. Ez ellen előadások sorát kell létrehozni, de főleg iskolákat”. Ha Kerényi lenne az „alkirály”, akkor bizony elvenné a színművészeti egyetemtől a színészképzés jogát. Az egyetem rektora erre levelet írt Orbán Viktornak és Balog Zoltán szakminiszternek, és megérdeklődte, mennyiben tekinthető a miniszterelnöki megbízott véleménye hivatalos álláspontnak. Balog rövidre fogta a választ: a kormány nem tervezi az egyetem átalakítását vagy megszüntetését. Orbán viszont hallgat, pedig azóta Kulka János is nyílt levélben kérte, hogy szólaljon meg az ügyben, a Magyar Színházi Társaság pedig Kerényi megbízásának visszavételét kérte tőle. De hallatták hangjukat a dramaturg szakos egyetemisták is, akiket szintén durván kiosztott Kerényi.

Aki egyébként vállalja véleményét, sőt egy rádióműsorban még rá is tett egy lapáttal: „A heteroszexuális reprodukálja magát, a homokos nem. Így működik a világ. Szemérmesen műveljék a műfajt, nincs közöm Kulka homoszexualitásához, csak a színészi teljesítményéhez, sajnálom, hogy belekeveredett ebbe a dologba” – fogalmazott. Szerinte a homokosokban égő vágy van a megmutatkozásra, és Conchita Wurst sikere is azt jelzi, hogy a heteroszexuálisoknak kell megvédeniük magukat a meleglobbi hiperaktivitása ellen. Majd megjegyezte, hogy az utcán nincs támadásoknak kitéve, hanem megtapsolják, mert a tömegek vele értenek egyet.

Nos, szerintem Kulka János nem „belekeveredett a dologba”, hanem minden józanul gondolkodó ember nevében írt a magyar kormányfőnek, akinek Kerényi élvezi a bizalmát, sőt gyakran visszaél vele. És sokat elmond egy miniszterelnökről, hogy olyan emberre bíz állami feladatot, aki nem tud anélkül véleményt mondani a színházi szakmáról, hogy egy méretes buzizás ne szerepeljen benne. A gyűlöletbeszéd határát súroló megnyilvánulások könnyen elharapóznak a közbeszédben. És a közbeszéd révén a kisemberek frusztrációi is általános agresszióvá alakulhatnak minden olyan csoport ellen, amelynek tagjai kilógnak a sorból, vagy másfajta értékrendet képviselnek.