Legálisan is nehéz

Ők azok, akik hivatalosan, az engedélyeket megszerezve telepedtek le nálunk, tanulás, vállalkozás céljából, vagy egyszerűen csak itt dolgoznak. Vannak köztük orvosok, mérnökök, de egyszerű munkások, piaci árusok, vendéglősök, masszőrök. Azok vannak előnyben, akik már régebben itt élnek, ők általában még a kommunizmus idején érkeztek tanulni, és itt ragadtak. De jönnek ma is, bár nagyon kevesen, mert az ügyintézés nehézkes, bonyolult és rendkívül időigényes. Ők azok, akiket gyakran – természetesen a tudtuk nélkül – példának állítanak az illegális bevándorlók és a menekültek elé, mondván, hogy miért nem érkeznek „hivatalosan”, a szükséges vízum és egyéb engedélyek birtokában az országba, miért kell nekik „erőszakosan”, illegálisan, „papírok” nélkül megérkezni. 

Azért, mert ők nem tehetnek másként. 
A menekültekre ugyanis a menekülttörvény vonatkozik, és nem az idegenek letelepedéséről szóló törvény. A menekültnek személyesen kell kérnie a menekültstátust, tehát valamilyen módon el kell jutnia az országba vagy legalább az országhatárig, hogy ezt a rendőrségen megtehesse. A jelenlegi jogszabály szerint nem kérhet menekültstátust országon kívül, vagyis például egy menekülttáborból valahol a szír–török határról. 

Elméletileg kérhetné a letelepedést, de ez csak tényleg elméleti lehetőség. Az idegenek letelepedéséről szóló törvény ugyanis olyan szigorú, s olyan hosszú ügyintézést igényel, hogy gyakorlatilag lehetetlenné teszi ezt számukra. És nem csak a letelepedés nehéz, sok esetben a letelepedési engedély megőrzése is megoldhatatlan, még ha a feltételeket teljesíti is a bevándorló. Nem elég, ha a rendőri igazoltatás során az útlevelet és a letelepedési engedélyt felmutatja, azt is igazolnia kell, hogy megfelelő anyagi fedezete van az itt-tartózkodás idejére.  A közúti ellenőrzés következménye tehát esetükben nemcsak a pénzbírság a be nem csatolt biztonsági övért, hanem akár kitoloncolás is lehet. Itt mutatkozik meg a hivatalok packázása. A bevándorlóknak ugyanis úgy kellett kiharcolniuk, hogy ne csak bankszámla-kivonattal, hanem készpénzzel is igazolhassák: van elég pénzük a költségeik fedezésére. A törvény természetesen nem, csak a rendőrség belső utasítása követelte meg a számlakivonatot, ennek a módosítását sikerült elérniük.  Emellett elég, ha valaki elveszíti az állását, szinte biztosra vehető a kitoloncolása. Az érvényes rendelkezések alapján ugyanis harmadik országból származó munkaerőt csak akkor lehet felvenni, ha a munkahelyet 30 munkanapig hirdették, és nem találtak hazai jelentkezőt. A harminc munkanap másfél naptári hónap, és elég, ha néhány nap hiányzik a határidőhöz, a bevándorló nem kaphatja meg a munkát, utazhat haza. Egy ukrán munkavállalónak a hazautazás nem olyan nagy tétel, de a kitoloncolás általában azzal jár, hogy bizonyos ideig, mondjuk egy évig, nem is térhet vissza. Csoda, hogy ilyen feltételek mellett egyáltalán vannak néhányan, akik nálunk szeretnének letelepedni.