Külföldre került a mérgezett baromfi

Betiltott állatgyógyászati készítményt mutattak ki a szentesi baromfifeldolgozóban levágott állatok szervezetében. Az antibiotikummal kezelt baromfik egy részét sikerült zárolni, egy részüket azonban külföldön adták el. Az [origo] által megkérdezett toxikológus szerint az emberek nagy részénél nem okoz károsodást a baromfiban kimutatott gyógyszer, aki viszont érzékeny rá, már egyszeri fogyasztás után is megbetegedhet, de a tünetek csak évekkel később jelentkeznek.

Idén október hetedikén és nyolcadikán olyan libákat és kacsákat vágtak le a szentesi baromfifeldolgozó vágóhídján, amelyeknek egy részéről az állat-egészségügyi szakemberek megállapították, hogy húsuk chloranphenicolt tartalmaz. A hatósági vizsgálat szerint az állatokat Németországon keresztül érkezett táppal, úgynevezett halliszttel etették, és ebben volt a kimutatott tiltott szer. A chloranphenicol egy antibiotikum, melyet - a nyugat-európai országokhoz hasonlóan - Magyarországon a nyolcvanas években betiltottak, mert kiderült, hogy bizonyos embereknél halálos vérképzőszervi betegséget okoz. Az antibiotikummal kezelt levágott baromfik egy részét sikerült zárolni, egy részüket azonban külföldön adták el.

Az állatokat levágó Hungerit Rt. szerint őket nem terheli felelősség, mert a cég élő állatokat vásárol, azokat levágja és - nagyrészt külföldre - értékesíti. Az állatok táplálása, kezelése a nevelőüzemekben történik. "Két magántermelőtől vettük az érintett állatokat, a velük kötött szerződésben pedig szerepel, hogy mivel nem szabad etetniük a baromfikat, és ebben a felsorolásban szerepel a chloranphenicol is" - mondta az [origo]-nak Magyar József vezérigazgató. Az állatok táplálására szolgáló halliszt Németországon keresztül érkezett, a német hatóságok pedig igazolták, hogy nem tartalmaz tiltott adalékot - tette hozzá.

A magyar hatóságok elrendelték, hogy az országba beszállított halliszttételeket csak a chloranphenicol-vizsgálat után, negatív eredmény ismeretében lehessen felhasználni. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium állat-egészségügyi főosztályának vezetője, Bálint Tibor az [origo]-nak elmondta, hogy két adag szállítmányban találtak olyan baromfihúst, melyben kimutatható volt a chloranphenicol. A két szállítmányban összesen körülbelül 10 ezer liba és 10 ezer kacsa volt. Arról egyelőre nem kapott jelentést, hogy ebből mennyi került ki a kereskedőkhöz és mennyit sikerült visszatartani. A takarmány német közvetítéssel érkezett Magyarországra, származási helyeként pedig bizonyos dokumentumokon Peru, máshol azonban Izland szerepel. A hatóság most megpróbálja feltérképezni, hogy ez a bizonytalan eredetű takarmány melyik üzemekbe juthatott még el.

A chloranphenicol (ismertebb nevén, chlorocid) egy olyan antibiotikum, mely bizonyos embereknél (1 millióból körülbelül 7-8 embernél) halálos vérképzőszervi betegséget okoz - tudta meg az [origo] egy toxikológustól, aki hozzátette: az emberek többségénél nem okoz károsodást ez a gyógyszer, aki viszont érzékeny rá, már egyszeri fogyasztás után is megbetegedhet, de a tünetek csak évekkel vagy évtizedekkel később jelentkeznek. Bálint Tibor, az FVM osztályvezetője szerint ugyanakkor a most vizsgált baromfihúsokban olyan elenyésző mennyiségben található ebből az antibiotikumból, hogy ettől nem betegszik meg senki.

A chlorocid tartalmú tablettákat az '50-es években még felírták különböző bakteriális fertőzések esetére, kenőcs formátumát pedig még néhány évvel ezelőtt is lehetett kapni, ma már azonban nem használják sem az emberek, sem az állatok gyógyítására. Többen úgy tudják, hogy a kenőcs és szemkenőcs jelenleg is kapható, de egy gyógyszerésztől megtudtuk, hogy idén kivonták a forgalomból.

Mind a piacokon, mind a boltokban a megszokott módon folyik a baromfi árusítása. Az [origo] által megkérdezett hentesek többsége hallott az esetről, mindössze egy árus nem tudott még róla. A felkeresett fővárosi piaci és bolti hentesek egyikének sem szállít a Hungerit Rt. Az üzletláncok a hentesárut vagy saját vágóhídjukról, vagy "megbízható szállítótól" kapják. A piaci árusoknál is előfordul, hogy saját vágóhídjuk van, a kisebb árusok pedig saját nevelésű baromfit árusítanak, és elmondásuk szerint kukoricával etetik, nem halliszttel. Az egyik árus úgy tudta, a Hungerit Rt. főleg külföldre szállít, ezért "nem kell aggódni".

Ennek ellenére az árusok elmondása szerint sok vevő rákérdez, hogy honnan származik a kacsa- és a libahús, mielőtt megveszik. "A vásárlók mindig aggódnak. Hol a marháért, hol a disznóért, valamiért mindig" - mondta a Fehérvári úti vásárcsarnok egyik hentese. Az [origo] által megkérdezett vásárlók többsége tudott a mérgezett baromfiról. Az eset miatt főleg az ellenőrző hatóságokat és a cégeket hibáztatták.

"Vadkapitalizmus van. Bármit megetetnek velünk"- méltatlankodott egy hölgy, aki a biztonság kedvéért inkább marhát vett. "Nincs ellenőrzés. Mire észreveszik, már megzabáltuk az egészet" - mondta egy férfi, aki négy csirkecombot vásárolt. A hentesek nem tartanak attól, hogy kevesebb baromfit vásárolnak majd az eset miatt. Az egyik árus szerint "egy hét alatt lemegy az egész balhé".