Közép-Európa a nyugalom szigete?

Emellett azonban sokkal kevesebb szó esik Közép-Európa dilemmáiról és csak nagyon ködösen látni, milyen reális jövőképe lehet Magyarországnak vagy Szlovákiának a változó környezetben, miben reménykedhetünk a régiónk jövője szempontjából. Közép-Európa sok szempontból teljesen más helyzetben van, és másféle problémákkal szembesül, mint a kontinens nyugati fele. Ami például a migránsválságot és a néha áttételesen, néha nagyon is konkrétan hozzá kapcsolódó erőszakhullámot illeti, teljesen máshogy szembesül vele. Egyrészt a társadalom is zárkózott és elutasító az idegenekkel szemben, másrészt az újhullámos migránsok nagy számban nem is akarnak idejönni – egyszerűen azért, mert maguk sem tekintik a régiót a fejlett Nyugat részének. Közép-Európa privát kis népességhullámokkal kapcsolatos krízise teljesen más területen teljesedik ki: a saját fiataljai hagyják el a kiüresedő régiókat, hogy maguk is minél nyugatabbra találják meg a boldogulásukat, egyes falvak kihalnak, mások éhségvölgyekké válnak. A folyamatról még senki nem vázolt fel értelmezhető, hosszú távon is működő megoldást. Létezik persze egyfajta álomforgatókönyv. Eszerint Közép-Európa egyfajta civilizációs és értékrendi bástyaként, vagy a nyugalom szigeteként működhet, miközben Nyugat-Európa összeesik a multikulturalizmus okozta értékvesztés és a terrorizmus súlya alatt. A fiatalok a gondolatmenet szerint azért áramlanának vissza, mert a kultúrájuk, a gyökereik és a biztonságérzetük is erre ösztönzik őket, jó eséllyel pedig ez magával hozza a nyugati tőke egy részét is. Hiszen miért is ne működhetne úgy Közép-Európa, mint Ibiza, nyugdíjasparadicsomként és értékmegőrzőként? Az egészen biztos, hogy a közép-európai államok jövője attól függ, mennyire eredményesen tudják megfogni a saját fiataljaikat és/vagy visszacsábítani a régióba a Nyugatra távozó, képzett munkaerőt. Ha erre nem képesek, rohamos ütemben öregedik el a térség, hasonlóképpen a nyugati államokhoz, és saját maga is a bevándorlókra lesz utalva. A fiatalok visszatérése és megtartása azonban egyáltalán nem annyira egyszerű és nem is attól függ, fennáll-e valahol terrorveszély. Az életszínvonalbeli szakadék és a korlátozott érvényesülési lehetőségek miatt a jövőben is sokan indulnak útnak és a kivándorlók száma magasan meghaladja a visszatérőkét – legfeljebb nem Nagy-Britannia és Németország lesz a munkakeresők úti célja, hanem valamelyik más állam. Közép-Európában valóban nem fenyeget olyan mértékben a terrorveszély, mint a nyugati metropoliszokban. De ettől még nem válunk jobb és reménytelibb hellyé.