Könyvtárak országa?

Az országokat aszerint rangsorolta, hogy hány könyvtár jut 100 ezer főre. Szlovákia világelső lett, több mint 130 könyvtár jut 100 ezer emberre. A második Palau, ez az apró csendes-óceáni szigetcsoport, ami elég érdekes eredmény a 100 ezer főre jutó könyvtárak listáján, mert lakossága alig 20 ezer fő! Talán kevésbé meglepő módon Finnország a harmadik. A lista végén Szomália, Jemen és Niger található, az Egyesült Államok a 62. helyen van. A cikkből nem derül ki, milyen könyvtárakról van szó – nyilvános, akadémiai, egyetemi stb.

Nagy könyvtárrajongó vagyok. Gimis koromban hat pozsonyi könyvtárba voltam beiratkozva. Az egyetemi évek alatt tíz könyvtárba jártam rendszeresen, a fele Prágában, a fele Pozsonyban van. Az évfolyamtársaim viccelődtek is velem, hogy amikor ők nagy nehezen felkelnek egy hosszú éjszaka után, én már hazafelé (azaz a kolesz felé) tartok a könyvtárból. Igen, voltak időszakok, amikor a könyvtárak a második otthonomat jelentették.

Mivel valóban ez az egyik hobbim, sok európai ország könyvtáraiban jártam már. Láttam barokk könyvtárakat több száz éves könyvekkel, amelyeket meg sem szabad érinteni, mert ki tudja, akár még pestis is lehet rajtuk... Láttam szupermodern könyvtárakat, például a berlini Freie Universität Philologische Bibliotheket, amelynek az alakja olyan, mint az emberi agy, vagy a Birminghami Könyvtárt Angliában, amelynek még tetőkertje is van.

A könyvtárak már rég nem csak a könyvekről szólnak. Olyan helyek, ahol friss információkhoz lehet jutni, munkát keresni, tanulni, internetezni, emberekkel találkozni. Emellett általában olyan helyek, ahol több nyelv találkozik, néha csak a könyvek lapjain, néha emberek között is. Pozsonyban angol könyveket a British Councilban, később az Egyetemi Könyvtárban szoktam kölcsönözni, német könyveket a Goethe Intézetben, magyar könyveket főleg a Pozsonyi Magyar Intézetben, de a városi könyvtárban is. Amikor olvastam a hírt a sok szlovákiai könyvtárról, eszembe jutott, mi a helyzet a szlovákiai magyar könyvtárakkal. Utánanéztem és megtudtam, hogy még a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete is létezik!

De mint más szférákban, néha itt is nehéz a távolból megalapítani, kétnyelvű-e valamelyik könyvtár. Honlapjaik tarka képet mutatnak. Steril szlovák honlapokon kívül vannak teljes egészében kétnyelvűek is (Dunaszerdahely, Érsekújvár, Galánta, Ipolyság, Komárom, Zseliz), és van, ahol a honlap egynyelvű – szlovák, de kiderül, hogy tartanak magyar nyelvű rendezvényeket is (például Rimaszombat).

Elméletileg minél több könyvtár, annál több olvasó és képzett ember. Tehát továbbra is hajrá szlovákiai könyvtárak, könyvtárosok és olvasók!