Magát az állami költségvetést még nem láttuk, de a szlovák kormány hétfőn elfogadta azokat az intézkedéseket, melyek a költségvetési konszolidáció bevételi oldalához szükségesek. Egy költségvetési konszolidáció általában a költségvetés mindkét oldalát érinti, de mivel a kormánykoalíció választási ígéretei nem szenvedhettek csorbát, a Fico-féle konszolidációban a bevételi oldalnak a megnövekedett költségvetési kiadásokat is finanszíroznia kell. Többletkiadásból pedig bőven akad, a kormány prioritásai 2024-ben 963 millió euróba kerülnek majd. A konszolidációnak ezért az a vége, hogy a jövő évi költségvetési hiány a tervezett 1,5 milliárd eurós többletbevétel mellett is csak a GDP 0,5 százalékával csökken majd. El kell ismernünk, hogy Robert Fico ezt a konszolidációs szintet már a választási kampányban meghirdette, és az sem izgatja különösebben, hogy ez a szlovák államadósság további növekedésével jár majd.
Konszolidáció Fico módra
Ami a többletbevételeket illeti, itt az előre ígért intézkedések mellett néhány meglepetést is találhatunk. A banki különadó előre borítékolható volt, az lett volna igazán sokkoló, ha nem kerülne bevezetésre. Ez a különadó jövőre a szlovák bankszektor nyereségének 30 százalékát irányítja át a költségvetésbe, ami 336 millió euró többletbevételt jelent. Ezzel a bankok a költségvetési konszolidáció egyik legfontosabb bevételi forrásává válnak, ami jól fog mutatni a kormánypárti politikusok médiafellépéseiben. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a bankszektor válaszképpen visszafoghatja szlovákiai befektetéseit, valamint csökkentheti a szlovák vállalatok és vállalkozók hitelezését, ami negatívan érintené a már amúgy is csigatempóban növekvő szlovák gazdaságot.
Az alkohol- és a dohánytermékek fogyasztási adójának növelése az örök klasszikusok közé tartozik, és nem meglepő a Slovnaftot érintő különadó meghosszabbítása sem. Figyelembe véve, hogy Robert Fico mindig is negatívan tekintett a nyugdíjbiztosítási rendszer második pillérére, nem meglepő, hogy a jövő évtől az ide tartó elvonások is csökkennek majd. A Szociális Biztosítónak ez további 365 millió euró bevételt jelent – úgy fogalmazhatunk, hogy a jelenlegi nyugdíjasok 13. járandóságát a második pillér résztvevői dobják össze a saját jövőbeni nyugdíjaikból.
Meglepőbb viszont a munkáltatók és a vállalkozók által fizetett egészségbiztosítási járulék 1 százalékos növelése. Ez nem tűnhet soknak, de ez az intézkedés jövőre 357 millió euró többletbevételt jelent. A kormány érvelhet azzal, hogy ezt az extra 1 százalékot csak a munkáltatók fizetik alkalmazottaik után, de könnyen előfordulhat, hogy a jövő évi béremelés pont ezzel az egy százalékkal lesz alacsonyabb. A legkomolyabb meglepetés azonban az, hogy a szlovák alkotmány napja elveszti munkaszüneti nap státuszát. Szeptember elseje a jövő évtől már munkanap, ami jövőre még csak 12 millió euró bevételt jelent a költségvetésnek, de 2025-ben ezek a bevételek már meghaladják a 100 millió eurót. Ez a lépés annyiban meglepő, hogy a munkaszüneti nap eltörlése pont a szlovák alkotmány napját érinti, mely a múltban Robert Fico szerint is az ország egyik legfontosabb államünnepe volt.
A kormánypártok képviselői az elkövetkező napokban orrvérzésig fogják ismételni azt, hogy a költségvetési bevételek növelése a szlovák lakosságot nem fogja érinteni. Mindannyian tudjuk azonban, hogy ez nem igaz, a 18 bemutatott konszolidációs intézkedés nagy része valamilyen formában befolyásolni fogja a lakosság bevételeit vagy jövőbeni nyugdíját. Ezért is különösen elkeserítő, hogy a 963 millió eurónyi új állami kiadásnak köszönhetően lényegi költségvetési konszolidációról szó sincs, és ennek köszönhetően a valódi költségvetési fájdalmak a jövőben érnek utol minket.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.