Kollagénmánia és az esőerdő

Erős ízületek, gyönyörű bőr, ellenállni képes izomzat és csontváz – hát ki nem vágyna erre? Mindezt ugyan el lehet érni rendszeres fizikai tevékenységgel és kiegyensúlyozott táplálkozással, de még ha az ember nagyon igyekszik is, biológiai adottságai miatt az emberi test öregedése folyamán gyengülnek és elhasználódnak a feljebb felsorolt szervek. Az öregedés ellen az emberek örök idők óta gyógyírt kerestek. A testi egészség és szép külső iránti vágyuk is óriási. De mindezt lehetőleg túl nagy igyekezet nélkül szeretnék elérni. És erre az élelmiszer- és kozmetikaipar nyújt megoldást az érdekelt fogyasztók számára kollagéntartalmú táplálékkiegészítők és kozmetikumok formájában.

A kollagén létfontosságú fehérje, testünk fontos építőeleme, amit maga termel. Az, hogy a kollagéntartalmú táplálékkiegészítők és kozmetikumok hatékonyan tudják-e pótolni az öregedés folyamán csökkenő kollagéntermelést, máig vitatott a szakemberek körében. De mivel az utóbbi években főleg a szépségápolás és wellness terén ez kőkemény tényként terjedt el, és a hatékony marketingkampányok által bevésődött az emberek fejébe, sebesen megnőtt a fogyasztók igénye a kollagéntartalmú termékek iránt.

A legnépszerűbb kollagénforrásnak pedig a tehenek bizonyultak. Így húsuk és bőrük mellett egyre fontosabb a tenyésztésük a kollagén miatt is. De ez hogyan függ össze az esőerdőkkel?

Az Amazonas-medence Földünk legnagyobb esőerdője, ennek 58%-a Brazíliához tartozik, Brazília pedig a világ második legnagyobb marhatenyésztője. Ezeket a marhákat pedig nagymértékben olyan területeken tenyésztik, amelyeket erdőirtással alakították át legelőkké. A Guardian, Bureau of Investigative Journalism és a O Joio e O Trigo oknyomozó újságírói kiderítették, hogy a világ vezető kollagénforgalmazói olyan beszállítóktól szerzik termékeikhez az alapanyagokat, amelyek pont ilyen legelőkön tenyésztik állataikat.

Az Amazonasban történő erdőirtásnak óriási környezeti következményei vannak. Az elmúlt 50 évben az esőerdő területének megközelítőleg 20%-át irtották ki. Ez jelentős mennyiségű CO2-kibocsátáshoz vezetett több ok miatt is: az esőerdő területe csökkenésével a megkötött CO2-mennyiség is csökkent, az óriási számú marha (csak Brazíliában több mint 200 millió marha) és a kivágott fák eltüzelése által megnőtt a CO2-kibocsátás. Az esőerdőt persze nemcsak állattenyésztés miatt irtják, a kitisztított területeket szójatermelésre, olajpálma-termelésre és bányászati célokra is használják, ami további szennyezéssel és CO2-kibocsátással jár, valamint a biodiverzitás kihalásához is hozzájárul. És így emberek életterét és megélhetését is elpusztítják.

Feltételezések szerint Brazíliában az erdőirtás 90%-át illegálisan végzik. És az erdőirtásnak az sem szab gátat, hogy az irtásra kiválasztott területen emberek élnek. A meggyilkolt őslakosok és megsemmisített településeik száma évről évre gyarapszik.

Bolygónk esőerdőinek irtása még mindig úgy van beállítva, mint egy létfontosságú dolog. Hiszen enni kell. Hiszen a nyersanyagokat valahonnan ki kell termelni. De ne felejtsük el, hogy az esőerdők kiirtása csak egy dologra szolgál, mégpedig néhány nagyon gazdag személy és korporáció vagyonának növelésére.

Vannak ugyan szabályozások, de mit érnek azok, ha nem tartják be?! A volt brazil elnök, Jair Bolsonaro hivatali ideje alatt rekordokat döntött a kiirtott terület mérete. Ő az az elnök volt, aki nagyon család- és életpártiként reklámozta magát. De tettei pont az ellenkezőjét mutatják: az erdőirtás felgyorsításával nemcsak brazil, hanem az egész világ családjait és magát a földi életet is veszélyeztette.

A jelen turbófogyasztói társadalom kollagénmániája csak egy példa arra, mennyire nem fenntartható életmódot élünk manapság. Ha nem fog valami jelentősen megváltozni, akkor szó szerint felemésztjük ezt a bolygót.