Kölcsön és nyugtató

Azt reméltem, amint nyugdíjas leszek, egy csapásra minden megváltozik. Persze tudtam, hogy továbbra sem áll majd módomban, a jóléti országokban élő sorstársaim mintájára járni a világot, de napjaim legalább valamivel nyugodtabban, boldogabban telnek. Nem dologtalanul, mert hiszen a nyugdíjból megélni aligha lehet, főleg ha az embernek még egyetemista gyereke van, és élete párja is már régen elérte a nyugdíjkorhatárt. Tisztában voltam azzal, hogy a nyugdíj intézése nem lesz egy leányálom – bár már tavaly bejegyeztek a biztosítóba, sőt, kiértesítettek ledolgozott éveim számáról –, de ekkora rémálommal nem számoltam. Az, hogy több mint egy órával a nyitás előtt ott szobroztam a Szociális Biztosító előtt, kizárólag az én bajom, megérdeklődhettem volna, hogy nem reggel 7-kor, hanem 8-kor kezdődik az ügyfélfogadás. Már akit fogadnak! Hiába voltam az első, az ablaknál ülő hölgy alig állt szóba velem, hiába erősködtem, én most szeretném leadni a kérvényt. Felemelt szemöldökkel „Tájékoztatót” nyomott a kezembe, s nyomban a belső telefonkészülékre mutatott. Merthogy kérvényem leadására időpontot kell kérnem az illetékestől. Kaptam is, 2004. február 2-ára. Ha jók az értesüléseim, az iratok feldolgozása, továbbítása a központba, a végzés meghozatala és kikézbesítése legalább két hónapot vesz igénybe. Ez alatt az idő alatt a nyugdíjas ellátás nélkül marad. Nem érv, hogy visszamenőleg megkapja járadékát, mert mi van akkor, ha egyedülállóként, kis keresetéből nem tudott félre rakni annyit, hogy néhány hónapig fedezni tudja a legszükségesebb kiadásait? Netán megengedik neki, hogy a lakbért, a gáz- és villanyszámlát azután rendezze, amikor kézhez kapja nyugdíját? Mondhatja-e bárhol, hogy bocsánat, én előírásszerűen, nyugdíjba menetelem napján akartam intézkedni, de csak két hét múlva állnak velem szóba, az ügyintézés is lassú, tehát tessék nekem a tejet, a kenyeret és mindent hitelbe adni?! Míg az idegességtől fuldokolva a telefonkészülék mellett rendezgettem irataimat, egy síró hangra lettem figyelmes. „Amikor munka nélkül maradtam, a szociális osztályon azt mondták, bírjam ki valahogy addig, amíg nyugdíjba mehetek. A korom megvan, a segély folyósítását nyomban leállították, viszont az öregségi járadékra hónapokig várnom kell. Mitévő legyek?!” – fakadt ki. Jó tanács a nyugdíjba készülőknek: időben kérjenek banki kölcsönt arra az időre, míg öregségi járadékuk elintéződik. És vegyenek jó erős nyugtatót, szükségük lesz rá, elhihetik!