Úgy elhúznak innét, mint a vadlibák! Alig várják, hogy leléphessenek ebből a perspektívák nélküli országból. Ők már nem fognak évekig rimánkodni ötveneurós fizetésemelésért, mint a lúzer szüleik. Nem érdekli őket a politika, sem a hazaszeretet. Oda mennek, ahol jól érzik magukat.
Kiürülnek a hazai egyetemek?
Készült egy felmérés érettségi előtt álló fiatalokkal, aminek eredményén sokan megdöbbentek. Én a magam részéről legfeljebb azon csodálkozom, hogy csak idén jutott eszébe valakinek egy átfogó, reprezentatív felmérést csinálni az ország jövőjét meghatározó ifjú generáció vágyairól. Ez a tény már önmagában sokat elárul rólunk, de ebbe most ne menjünk bele, inkább köszönjük meg a Therapolis Polgári Társulásnak és a Focus ügynökségnek, hogy elvégezték az állami szervek feladatát.
Közel 300 középiskolában kérdezték terveikről a végzősöket. Kiderült, hogy ma már annyian terveznek külföldön továbbtanulni, hogy lassan menteni kell a hazai egyetemeket az elnéptelenedéstől.
A mai tizenévesek többségében már nem rezonálnak olyan ósdi hívószavak, mint a hazaszeretet, a lokálpatriotizmus. Ők boldogulni akarnak az életben, és Szlovákiában nem látnak esélyt erre. Kiderült, hogy legtöbben azért választanak külföldi egyetemet, mert a szlovákiai felsőoktatást saját bőrükön megtapasztaló ismerőseik óva intették őket az itthon maradástól – ha valamit el akarnak érni választott hivatásukban. Vagyis aki hazai egyetemen szerez diplomát, nehezebben kaphat jó állást külföldön. A távozók 72 százaléka jelölte meg ezt az opciót, ami több mint elgondolkodtató. És persze ki tudja, hányan térnek vissza közülük a bizonytalanba.
Az érettségi előtt állók 70 százaléka a hazai felsőoktatás alacsony színvonalára panaszkodott, amit én azért nem hiszek el. Mert ugyebár a legmenőbb opció azt válaszolni ilyenkor, hogy „színvonalasabb oktatást szeretnék, ezért megyek külföldre”. Valójában azonban – szerintem – elsősorban a kalandvágy, az új perspektívák, a megismerés igénye, a nemzetközi közösség, az élhetőbb környezet, a miénknél egészségesebb szociális háttér vonzza őket. Lehet, hogy ezt most még nem is tudják pontosan megfogalmazni, de látják, hogy sok minden rosszul működik nálunk. És nem szeretnének áldozatokká válni, mint a szüleik és nagyszüleik.
Nyelvi nehézségeik nincsenek. Az angolt szinte észrevétlenül sajátítják el, lassan természetes második nyelvként funkcionál számukra, mindent el tudnak intézni, a jelentkezési lap kitöltésétől a repülőjegy- vásárlásig. A Szlovák Televízióban most futó Pressburg sorozat második részében van egy jelenet, amelyben egy itteni magyar és egy szlovák fiú angolul ért szót egymással – talán ez jellemzi legjobban a jelenlegi helyzetet.
Szóval nem szívesen lennék a problémamegoldók helyében. Ráadásul a felmérésből az is kiderül, hogy a fiatalokat gyakran szüleik bátorítják a kitelepülésre. De az állami és közintézmények működése, valamint a tolerancia és a kulturális nyitottság szintje is számít nekik. És most jön a legfontosabb eredmény: minden harmadik diák, aki külföldi egyetemet választ, nem tervez hazaköltözni. Sokan csak azért tanulnak tovább itthon, mert a választott szakirány ide köti őket. Elsősorban ezen kellene elgondolkodniuk az illetékeseknek...
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.