Kis lépésekkel a magyar úton...

Ezt jól példázzák mindazok az intézkedések, amelyek a közelmúltban nyilvánosságra kerültek. Magyarországon a második Orbán-kormány idején bevezették a csipszadót is, melyet az állam adóbevételeinek növelésén túl azzal indokoltak, hogy az egészségre káros termékek fogyasztása csökkenjen. Robert Fico kormányának legújabb javaslatai között az édes üdítők adójának emelése is szerepelt, amelynek köszönhetően évente 129 millió euróval bővülhet az államkassza, s természetesen „egészségesebben fognak élni az emberek”.

Ez még csak a kezdet, az Orbán-kormány mögött már van néhány év, egy kicsit lassabban adagolták az embereknek ezeket a dolgokat, azonban Ficóék belecsaptak a közepébe. Szeretnék gyorsabban behozni az évtizedes lemaradást a demokrácia mögé bújtatott diktatúra kialakításában. A jövő évi szülői nyugdíj is kifizetésre kerül egy összegben, bár egy kicsit megnyírják az átlagemberek „spórolását” a második pillérben, de ez nem számít (mindenki ezt akarta, csak a népszavazás maradt el). A fő támogatók Fico esetében első körben a nyugdíjasok lehetnek, nekik kell megfelelni (akárcsak Orbánék esetében). Nem túl jó ez a helyi Robin Hood-elv, de valószínűleg a vezetőink más szemüvegen keresztül nézték meg ezt a történetet.

2017-ben Lázár Jánosék eltöröltek szépen csendben egy munkaszüneti napot, ugyanis úgy vélték, hogy a köztisztviselők napja a szocialista rezsim hagyatéka. 2025-től Szlovákiában az alkotmány napja (szeptember 1.) nem lesz munkaszüneti nap, csak államünnep. Ennek köszönhetően jobban fog működni a gazdaság és spórolni is fogunk, állítólag…

Mindemellett a kormány megemelné a bank- és dohányadót, ezenkívül a Slovnaft számára előírt olajadót is kiterjesztené. A pénzintézetekre kivetett különadó hozná a legtöbb pénzt, egészen pontosan 335 millió eurót. Az olajadó kiterjesztése várhatóan 180 millió euró, a dohány jövedéki adója pedig 106 millió plusszal járhatna. A pénzintézetekre idén a magyar kormány is kivetette a hálóját, ugyanis új adót vezetett be a megtakarításokra. A 15 százalékos kamatadó mellett még egy 13 százalékos szociális hozzájárulást (szocho) is fi zetni kell a megtakarításokból származó jövedelem után a határon túl élőknek. Mindemellett Magyarországon 2022-ben különadókat vezettek be a bankok, a biztosítók, a nagykereskedelmi láncok, az energiaipari és kereskedő cégek, a telekom cégek és a légitársaságok esetében, ugyanis kötelezték őket, hogy extra profi tjuk nagy részét fizessék be a rezsivédelmi és honvédelmi alaphoz. Természetesen a vállalatokat Szlovákia sem hagyja szó nélkül, a forgalmuk nagyságától függően 340 és 3840 euró közötti minimum adóval kell majd számolniuk. Fico szépen követi az Orbán-létra fokait…

A pozsonyi Nottingham újdonsült bírája igyekszik a szlovák Sherwoodot adókkal bombázni, s mindezt állítólag azért, hogy anyagilag stabil legyen az ország. Itt csak az a kérdés merül fel, hogy miért a szegény ember fizeti meg az állam anyagi instabilitását? Hiába fogja megadóztatni a nagyvállalatokat és bankokat a kormány, azok még nagyobb terheket fognak kiróni az átlagemberre. Pillanatnyilag talán feltöltődik az államkassza, de az egyre növekvő szegénység csak tovább fog terebélyesedni. Látjuk, hogy a szomszédban milyen állapotok uralkodnak, akkor miért evezünk abba az irányba? Biztos ezt akartuk? Jó lesz ez nekünk? (A király már elfoglalta a trónját, s erős kézzel kezdett uralkodni…)