<p>Közel háromnegyed év elteltével a Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta a tavalyi népszámlálás első eredményeit. Azért is tartott ilyen hosszú ideig, mert a statisztikusoknak különféle módszerekkel át kellett számolniuk az adatokat. A végeredmény: csaknem 100 ezer ember ignorálta a népszámlálást.</p>
Kevésnek találtattunk
Lehet, hogy többen voltak, de ez nem lényeges. Az eredmények önmagukért beszélnek, és a következő népszámlálásig érvényesek. Hihetünk abban, hogy a statisztikusok nem kapták vissza a kérdőívek 1,7 százalékát, de ez nem igazolja, hogy a többit kitöltötték – főként azt nem, hogy becsületesen – azok, akiknek ki kellett tölteniük, és hogy a biztosok nem könnyítették meg a munkájukat azzal, hogy a kérdőíveket ők maguk töltötték ki otthon. Darabszámra fizették őket, éppen úgy, mint azokat, akik a 99% nevű párt megalakulásához szükséges aláírásokat gyűjtötték, amelyekkel most komoly gondok vannak.
Az eredmények valószínűleg nem leptek meg senkit, bár a Híd vezetői asszimilációról beszélnek, az MKP pedig vészhelyzetről. Vitatkozhatunk azon, hogy a szlovákiai magyarok számának csökkenése olyan kiugró, amilyennek a statisztikai adatok mutatják, mivel a statisztikusok szerint a lakosság 7 százaléka nem jelölte be a nemzetiségét. A negatív trend a népszámlálás nélkül is nyilvánvaló, és azt jelzi, hogy ebben a választási időszakban sem sikerült sokat tenni ez ügyben, sőt, nem változott semmi. Rudolf Chmel, a kormány alelnöke ugyan kijelentette, hogy „a kisebbségek jogaira és kötelességeire, beleértve a nyelvi jogokat is 2021-ig nincs hatással”, de ez inkább óhaj, mint valóság. Csak akkor lenne realitás, ha a magyar kisebbség politikai képviselete addig a kormánykoalíció tagja lenne. Ez is kérdéses abban az esetben, ha az alkotmánybíróság a kormány azon rendelkezéseit fogja vizsgálni, melyek a kétnyelvű településeket érintik. Mert a törvény mást mond, mint a kormány rendelete. Ha sem a Híd, sem az MKP nem lesz a kormánykoalíció tagja, még gyorsabb lesz a folyamat, még bíróságra sem kell adni az ügyet – a rendelet megváltoztatásához vagy eltörléséhez elég lesz a kormány döntése.
Jó, hogy van emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes. Még jobb lenne, ha tenne is valamit a kisebbségek jogainak és jogállásának megerősítéséért. Ellenkező esetben csak luxus, mint a népszámlálás, amely több mint 30 millió eurónkba került. Ráadásul az eredményei pontatlanok és irreálisak.
Juraj Hrabko
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.