Kerítés, népszavazás

A fal napok alatt több kilométer vagy akár több tucat kilométer hosszan felépíthető. Az ok: a kormány így akarja megvédeni az országot a menekültektől, akik az osztrák beléptetési szigorítások miatt akár Szlovákia felé is kerülhetnek a Németországba vagy Skandináviába vezető úton.

Tavaly akerítés volt az év szava Magyarországon, lehet, hogy idén Szlovákiában lesz. Magyarországot idén talán már sikerül teljesenkörbekeríteni, ahol nem a magyar, ott az osztrák vagy a szlovák kormány épít kerítést. 

Miközben azt látjuk, hogy a kerítés alapvetően nem működik. Azt akarta mutatni a menekülteknek, hogy nem várják őket tárt karokkal, inkább el se induljanak. Erre szolgáltak a magyar kormány arab lapokban megjelentetett reklámjai is, amelyek ugyanezt sulykolták. 

Csak azt nem vették számításba, hogy a menekültek – elsősorban a Szíriából és Irakból érkező menekültek – miből választhatnak: éhen halnak, meggyilkolják őket szülőföldjükön, évekig nyomorognak a viszonylag biztonságos szomszéd országokban kiépített menekülttáborokban, ahol szintén éheznek, nincs egészségügyi ellátás, gyakorlatilag kilátástalan az életük, vagy pedig elindulnak Nyugat felé.

Az induláshoz nem kell az sem, hogy Angela Merkel német kancellár vagy bárki más azt mondja: befogadjuk őket, és nem riasztja el őket az sem, ha Orbán vagy bárki más falakat épít az útjukba. Nem működik a kerítés, mert várhatóan idén sem érkeznek kevesebben, mint tavaly, és ahogyan Orbán nem tudta Budapesten megállítani a menekülteket, úgy nem fogja tudni megállítani őket az ország déli határán sem, ha Szlovénia, Ausztria a magyar példát követve körbekeríti magát. 

A szlovák kerítés talán ideiglenes lesz, de ha az „országot meg kell védeni”, véglegesíthetik is. Egyelőre ugyan a külső „veszélytől” akarják megvédeni az országot, de ha a külső veszély elmúlik, a kerítés pedig áll, akkor akár új funkciót is találhatnak neki, ne mondhassa az ellenzék, hogy feleslegesen dobták ki rá a milliókat. 

Azt már látjuk, hogy Magyarország egyre jobban elszigetelődik az unióban, azonban Szlovákia is az „orbáni úton” jár, habár kissé lemaradva. A „kerítésig” már eljutott, a népszavazást még nem lépte meg. De nincs messze tőle, hiszen maga Fico elmélkedett azon, hogy a „magyar kormány a kormány döntésénél is erősebb mandátumot akar szerezni a menekültkvóták elutasítására”.

Fico már tavaly nyáron elérte, hogy a parlament nyilatkozatban mondja ki a kötelező kvóták elutasítását, a következő lépés csak a népszavazás lehet. Hogy valószínűleg a magyarországi népszavazás is ellentétes a magyar – sőt orbáni – alkotmánnyal, és valószínűleg a szlovákiai is ellentétes lenne a szlovák alkotmánnyal, és főleg Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállalásával, az mindegy is. 

Fico, Orbán és a menekültek befogadását ellenző kelet-európai politikusok azt képtelenek felfogni, amit talán a nyugati politikusok többsége ért: nem lehet az Európai Uniót körbekeríteni szögesdróttal és az őrtornyokból tüzelni azokra, akik véletlenül átjutottak az aknazáron. 

Ez ugyanis nem európai megoldás, még akkor sem, ha ezt az európai gyökerek, a (zsidó) keresztény hagyományok védelmét hangoztató politikusok próbálják velünk elhitetni.