Képek az univerzum „sötét korszakából“

A Hubble űrteleszkóp segítségével kutatók olyan égitesteket fedeztek fel, amelyek az univerzum ún. "sötét korszakának" végén keletkeztek, vagyis abban az időszakban, amikor az újonnan kialakult csillagok és galaxisok kezdtek láthatóvá válni.

"Hála a Hubble űrteleszkópnak, ma már képesek vagyunk egészen addig az időpontig visszatekinteni a világegyetem történetében, amikor a csillagok és galaxisok jelentősebb mennyiségben ragyogni kezdetek, az univerzum "sötét korszakának" végén, hozzávetőleg 13 milliárd évvel ezelőtt" – mondta Haojing Yan, az Arizona Állami Egyetem PhD hallgatója.

A jelenlegi elméletek szerint a világegyetemet létrehozó ősrobbanást követően egy tágulási és hűlési folyamat következett be, amely a kozmológia ún. "sötét korszakához" vezetett. Ekkor az univerzum eléggé lehűlt ahhoz, hogy a protonok és elektronok neutrális hidrogénatomokat alkossanak, és meggátolják a fény terjedését. Ez az időszak 300 ezer évvel az ősrobbanás után kezdődött, és körülbelül egymilliárd évvel később érhetett véget.

A csillagok és a galaxisok ekkoriban kezdtek kialakulni, ám az univerzumban mindenütt jelenlévő neutrális hidrogén felfogta a csillagok által kibocsátott ibolyántúli sugárzást. Az ASU kutatócsoport mostani jelentése szerint azonban a Hubble űrtávcső segítségével olyan halvány objektumokat sikerült megpillantani, melyek fiatal, csillagképző galaxisok lehetnek abból az időszakból, amikor az univerzum még kevesebb, mint egymilliárd éves volt.

Ez a periódus fontos átmenetet jelentett a világegyetem evolúciójában. Mivel az ionizált hidrogén nem fogja fel olyan könnyen az ibolyán túli sugárzást, mint a neutrális hidrogén, a sötét korszak akkor ért véget, amikor elegendő magas hőmérsékletű csillag jött létre ahhoz, hogy fényük áthassa az egész univerzumot, ezáltal újraionizálva a neutrális hidrogént. A ragyogó égitestek olyan ablakot nyitottak meg a csillagászok számára, melyen keresztül csaknem az idők kezdetéig visszatekinthetnek.

"A most talált objektumok abból a periódusból származnak, amikor a világegyetem nagy számban kezdett csillagokat termelni. Ezek az igen nehezen felfedezhető fiatal galaxisok" – nyilatkozta Rogier Windhorst, az ASU csillagásza. "Ezek a galaxisok a közvetlenül megfigyelhető univerzum peremén helyezkednek el".

Az ASU kutatócsoport a Szűz csillagképen belüli égbolt egy részét tanulmányozása közben bukkant az objektumokra. Az égbolt e részén eddig nem ismertek fényt kibocsátó galaxisokat, ám most körülbelül harminc halvány vörös objektumot fedeztek fel ezen a területen. A galaxisok vélhetően igen nagy méretűek, legalábbis a környező objektumokhoz viszonyított vörösségük erre enged következtetni.

A minta alapján az ASU kutatóinak becslése szerint legalább 400 millió ilyen objektum létezhetett az univerzum tárgyalt időszakában. Mi több, a kutatók szerint a mostani kép csak a jéghegy csúcsa, mivel a NASA tervezett 7 méter átmérőjű James Webb űrteleszkópja segítségével a remények szerint láthatóvá válik majd az összes ilyen jellegű protogalaktikus objektum az égbolton. Addig azonban még hét évet várni kell.