Kapkodó kormány

Akadnak, akik ezt jó hírnek minősítik. Jómagam viszont nyugtalanítónak tartom, ugyanis áprilisban még a megkérdezettek 87,1 százaléka tartotta be ezt és a többi óvintézkedést. Most viszont immár a polgárok több mint egyharmada ellenzi vagy fölöslegesnek gondolja e védőeszköz megfelelő használatát. Talán a gyakori kézmosást vagy a kellő távolságtartást is. A maszk természetesen nem csodaszer, de bizonyos mértékig véd, igaz, főleg nyáron, különösen a légkondíció nélküli helyiségekben mindannyian nyűgnek érezzük.

De nemcsak emiatt növekedett a válságstáb rendelkezéseit elutasítók száma. Sokan, egyre többen azért makacskodnak, mert dühítik őket a kabinet életszerűtlennek tűnő döntései, és főleg a kapkodás. Az idei húsvét előtti közlekedési káosztól egészen az elmúlt napokig hosszú a kormány iránti bizalmat megtépázó lista, ezért csak a legutóbbi balfogást említem.

Marek Krajčí egészségügyi miniszter a múlt héten meglebegtette, hogy október 1-től zárt helyen csak ötven személy vehet részt kulturális vagy sportrendezvényen, szabadtérin pedig legfeljebb százan, beleértve a szereplőket is. Elmeszüleménye óriási közfelháborodást váltott ki, hiszen a színházi előadások többségében, miként a hangversenyeken is a művészek és más közreműködők a megadott létszámnál többen vannak. Üres nézőtérnek játszanak? Szerencsére közbelépett a kormányfő, lesöpörte a tárcavezető javaslatát és önjelölt megmentőként közölte: nem hagyja ellehetetleníteni a művészegyütteseket és a sportegyesületeket. Főleg az utóbbiak mégsem tapsoltak neki, mert ha csak ezer nézőt engednek a lelátóra, akkor továbbra is jelentős veszteséggel kell számolniuk. Például a DAC hazai bajnoki mérkőzésein átlagosan hétezren voltak, ezért más élvonalbeli csapatokhoz hasonlóan szerette volna, ha kellő biztonsági intézkedések mellett legalább a stadion felét megtölthetnék a szurkolók, ahogy szeptemberig ez lehetséges volt. Igor Matovič ekkora engedményre már nem volt hajlandó, pedig minden mondatával igyekezett visszaszerezni azoknak a rokonszenvét is, akik nagyot csalódtak benne, amikor meglátták azokat fényképeket, amelyen a miniszterelnök egy közeli munkatársának esküvőjén maszk nélkül dáridózott, miként a megengedettnél jóval nagyobb létszámú násznép is.

A kabinet bizonytalankodásain kívül komoly veszélyt jelentenek az összeesküvés-elméletek kiagyalói és terjesztői. Sokáig Marian Kotleba papolt arról, hogy a Covid-19 nem veszélyesebb az influenzánál, aztán ő is megfertőződött, s azóta hallgat.

Szerepét Robert Fico vette át. Újabban a szellemi alvilágba süllyedve azt szajkózza, hogy nincs is járvány, az egészet a gyógyszergyártó cégek találták ki milliárdos haszon reményében.

Neki és mindazoknak, akik bedőlnek a főleg a közösségi hálón és a szóbeszédben terjedő ostobaságoknak, figyelmébe ajánlom az intenzív osztályról meg a lélegeztetőgépről, vagyis a halál karmaiból megmenekült emberek videómegosztókon hozzáférhető vallomásait, amelyekben az alattomos kór okozta szenvedéseikről számolnak be.

Mostanság újra tombol a járvány. Nem sok jót ígér az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik vezetőjének nyilatkozata, aki szerint ősszel még több lesz a fertőzött és az áldozat. Senki sem tudja, mikorra készül el a várva várt oltóanyag, s vajon hatékony lesz-e, ha mutálódik a vírus. És mikorra lesz belőle minden kórházban és rendelőben. Ilyen helyzetben úgy lassíthatjuk a fertőzés terjedését, ha a szakértők ajánlásaira és nem az álhírek terjesztőire hallgatunk. És ahol kell, ott feltesszük a maszkot. Még a kormányfő is.