Robert Kaliňák újra szigorítani akar. Szeretné csökkenteni a bűnözést, javítani a bűnügyi statisztikákat, amelyek szerinte úgy általában egyre jobbak. Egyre kevesebb a bűncselekmény, a belügyminiszter szerint az elmúlt 10 évben szinte minden régióban a felére esett vissza a bűnesetek száma.
Kaliňák zsákutcája
Kivéve a roma telepeken. Ott stagnál. Sőt, egyes helyeken emelkedik. Ezért kell a szigor, a több jogkör a rendőrnek. Meg kell állítani a romabűnözést.
A javaslat szerint nemcsak minősített esetekben, tehát bűncselekmény vagy kihágás esetén léphetne fel a rendőr, hanem a „közrend megsértésekor” is. Több rendőrt akar látni a roma telepeken, és akár el is kobozhatnának bizonyos használati tárgyakat azoktól, akik nem tudják befizetni a kiszabott bírságot. Emellett külön statisztikát akar a romabűnözésről, ami önmagában elfogadhatatlan és megbélyegző.
Mi a baj Kaliňák javaslataival? Elsősorban a hozzáállással és a megbélyegző fogalmak használatával van a baj, amellett, hogy egyelőre az egész javaslat zavaros.
Sajtótájékoztatót tart egy roma telep mellett, ahol látszik, milyen körülmények között élnek az emberek, akikről beszél. Egy év alatt 3000 bűncselekménnyel lett kevesebb az országban, miközben Korompán stagnált a bűnelkövetés, Nagyrőcén pedig még nőtt is, kontrázta Kaliňák szavait Tibor Gašpar rendőrfőkapitány. És csodálkoznak? Benéztek azokba a házakba, amelyek előtt álltak? Látták, hogy milyen körülmények között élnek az emberek? A riói favellákban is hatalmas a bűnözés, sokkal magasabb a brazil átlagnál, pedig ott nem romák laknak. Valóban magasabb lehet a bűnözés olyan körülmények között, amilyenekben a roma telepeken élnek. Valószínűleg magasabb az alkoholizmus, a családon belüli erőszak aránya is, mint a többségi településeken. És alacsonyabb a képzettségi szint, alacsonyabb az egy főre jutó bevétel, alacsonyabb a húsfogyasztás, kevesebb az egy főre jutó gépkocsi, számítógép… Ha csak egy mutatót nézünk, a bűnözési adatokat, és ezeket akarjuk javítani, akkor valóban könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a rendőrök számát kell növelni, és ezzel megoldódik a probléma. Ha azonban nem csak a kamerákba nézünk, nem csak politikai pontokat akarunk szerezni a környéken lakó „fehérek” körében, és kicsit komplexebben nézzük a problémát, akkor rájövünk, hogy a rendőrök számának és hatáskörének növelése nem jelent megoldást. Legalábbis nem önállóan. Ha nem javulnak általában az életkörülményeik, ha továbbra is ivóvíz, fűtés és áram nélküli lakásokban fognak élni, akkor sem fognak javulni a bűnözési statisztikák, ha minden telepen lakó mellé rendőrt állít a belügyminiszter. Ez a hozzáállás csak zsákutcába visz.
Mint ahogy nem megoldás a romák megbélyegzése a romabűnözéssel. Nem a píszíről van szó, amikor a témával komolyan foglalkozó szakemberek ellenzik e kifejezés használatát. Ezzel ugyanis egy egész népcsoportot bélyegzünk meg, és a helyzet megoldását lehetetlenítjük el. A romabűnözés kifejezés használata ugyanis azt jelenti, hogy „a romák javíthatatlanok”, genetikailag kódolt a romabűnözés, és ez nyílt rasszizmus.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.