Az elmúlt héten két pártkongresszus kapott kiemelt figyelmet a médiában. Míg a világ közvéleménye a német Kereszténydemokrata Unió Hamburgban megtartott tisztújító kongresszusát kísérte figyelemmel, addig Szlovákiában a Smer éves kongresszusa kapta a legnagyobb teret.
Jövőképek, emlékművek
Ugyan az említett két politikai párt nagyban különbözik egymástól, érdemes összehasonlítani, milyen témák rezonáltak az egyes pártkongresszusokon. A Kereszténydemokrata Unió nagy feladat előtt állt a múlt héten.
Angela Merkel tizennyolc év után távozott a párt éléről, és a hamburgi pártkongresszus feladata volt az, hogy kiválassza az utódját a három jelölt közül. A CDU elnöki pozícióját végül a Merkelhez közel álló Annegret Kramp-Karrenbauer szerezte, de talán nem is ez volt a pártkongresszus legérdekesebb hozadéka.
Fontosabbnak tartom, hogy a központi téma a jövő volt, és Németország erre való felkészítése.
A jövő nagy szerepet játszott mindhárom pártelnökjelölt beszédében. Annegret Kramp-Karrenbauer nagy teret szentelt a digitalizációnak és a digitális infrastruktúra javításának, de fontos célként tűzte ki a német oktatási rendszer modernizálását is. A nagy rivális Friedrich Merz is az iskolarendszer jövőjéről beszélt, de nagy figyelmet szentelt a globalizációnak és a gazdasági fenntarthatóságnak. Jens Spahn, a legfiatalabb pártelnökjelölt, beszédének központi témája is Németország jövőképe volt, ő már 2040-re szeretné felkészíteni a társadalmat és a gazdaságot. Hamburgban szinte minden a jövő kihívásairól szólt, legyen az digitalizáció, klímaváltozás vagy globalizáció.
A Smer trencséni pártkongresszusát akár egy anti-Hamburgnak is felfoghatjuk. Robert Fico pártelnök beszéde hosszú volt ugyan, de Szlovákia jövőképe nem kapott sok szerepet benne.
Robert Fico sokadszorra is elismételte a Smer múltbéli sikereit, de a jövő feltűnően hiányzott a beszédből.
Újfent hallhattuk, mit gondol Robert Fico az államfőről, az ellenzékről vagy az ellenzéki médiáról, de az oktatási rendszer vagy az egészségügy jövőjéről semmit sem tudtunk meg. A jövőkép a Smer számára további szociális csomagokban merül ki, ami nagyon kevés a mai turbulensen változó világban. Igaz, hogy a szlovák gazdaság jelenleg nagyon jól teljesít, de a már most zajló negyedik ipari forradalom a jövőben hatalmas gondokat okozhat az országnak. A robotok és a mesterséges intelligenciák fejlődése munkahelyek millióit szüntetheti meg világszerte, és Szlovákia a kiemelten veszélyeztetett országok közé tartozik ezen a téren. És ez csak egy a jövő sok kihívása közül, melyek alapjaiban rengethetik meg a szlovák társadalmat.
A jövőbe tekintés sosem volt igazán a Smer nagy erőssége, de mára már nyilvánvaló, hogy a párt tartalmilag teljesen kiüresedett, és lemondott arról, hogy az országot a jövőbe vezesse. A szemmel láthatóan megfáradt Robert Fico ugyanazt a néhány frázist ismétli minden alkalommal, és a pártban nincs senki, aki progresszív ötletekkel tudná megszólítani a fiatal választókat. Jelzésértékű, hogy az exkormányfőről a napokban bemutatott dokumentumfilmben Robert Fico a pozsonyi vár felújítását tartja egy évtizedes kormányzása legfontosabb eredményének. Jövőkép helyett Robert Fico egy történelmi emlékművet hagyott ránk. Ez jól szimbolizálja a Smer világképét, mely a múltra koncentrál ahelyett, hogy a jövőbe tekintene. A Smer Robert Fico vezetésével már nem képes a megújulásra, és ez rossz hír mindannyiunk számára, mert Szlovákiának sürgősen modern jövőképre van szüksége.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.