Ján Ducký váltói, a vagyonalap kötvényei

Ezt is megértük: az átlagpolgár a jövő héten már a vagyonalapi kötvények végnapjainak lesz a tanúja. Az RMS-Slovakia hétfőtől leállítja a kötvényekkel történő kereskedelmet, a takarékpénztáron keresztüli kifizetéseknél pedig a legfiatalabbak, a hetvenes években születettek vannak soron. Most már főként az lesz a téma, hogy eddig 11 ezren nem vették fel a kötvényük ellenértékét, összesen 150 millió koronát. Ezzel kapcsolatban leginkább a nagyszülőkre kell odafigyelni. Mečiar annak idején kedveskedni szeretett volna hű idős választóinak, de ez most inkább gondot okoz számukra. Akik ugyanis 1996 októberében elmúltak 70 évesek, nem kapják meg automatikusan a pénzt, hanem jelentkezniük kell érte. A jelenlegi információk szerint a pénz körülbelül két évig biztosan nem vész el, sőt a vagyonalap azt ígéri, hogy a feledékenyeket hamarosan ajánlott levélben értesíti, hogy jelentkezhetnének…

A politika minden szintjén javában folyik a vita arról, vajon ki a bűnös a Devín Bank csődjéért. Édekes, hogy a milliárdokat eljátszó menedzserekről szinte egy szó sem esik, ehelyett főleg a politikusok között keresnek céltáblákat. A jegybank elnöke a vitába azzal kapcsolódott be, hogy a kormány mentette, ami menthető, különben szerinte a veszteség 11 milliárd helyett valójában 5 milliárd körül lesz. Ez is szép summa, amely miatt visszavonulhatna néhány politikus, és rács mögé kerülhetne néhány jól öltözött úriember. A Devín Bankkal kapcsolatos a Milan Horváthot, a Betétvédelmi Alap elnökét ért vád is. A tönkrement pénzintézet csődbiztosai szerint Horváth erőnek erejével le akarja őket váltatni, ráadásul meg is fenyegette őket. Az alap elnöke viszont azzal vágott vissza, hogy a csődbiztosok „áldásos” tevékenysége miatt a Szlovákiában eddig összeomlott bankok végkiárusításából a Betétvédelmi Alap egyetlen fillért sem látott viszont. A két fél közötti egyre durvuló vitának még bizonyára lesz folytatása...

A gazdaság, a politika és a bűnözés területének metszőpontjában található a Ducký-váltók néven elhíresült ügy. A Szlovák Gázművek meggyilkolt exfőnöke által aláírt fedezetlen váltók ügyében a Legfelsőbb Bíróság csütörtökön hozott döntést: ennek értelmében a cseh Union Banknak az 5 váltó fejében 350 millió cseh koronát köteles Szlovákia kifizetni. Ezzel az ügy még nem zárult le, mivel egyelőre ismeretlen számú és ismeretlen összegről szóló további Ducký-váltók forognak közkézen.

A statisztikai hivatal a héten több hangulatfelmérést is közzétett. A fogyasztók lassan magukhoz térnek a tavaszi áremelések sokkjából és a reálbérek emelkedése is javítja a hangulatukat, viszont az iparban egyre nagyobb a pesszimizmus. A vállalatvezetők attól tartanak, hogy az európai recesszió miatt romlik a helyzetük. Valamivel jobb jövőt várnak az építőiparban; arra számítanak, hogy a megrendelések a tavalyi szinten maradnak.

Nagy vita kezd kibontakozni a komáromi hajógyár körül. Eszerint a Nemzeti Vagyonalap pályázat nélkül szeretne új tulajdonost találni, bár most már kezd megbarátkozni a nyilvános versenypályázat kiírásának gondolatával. Mivel a magukat körön kívül érzők között megtalálható a Penta Group nevű, jól ismert társaság is, biztosak lehetünk benne, hogy az ügyet nagy médiakampány övezi majd. Komáromban a helyzet most úgy néz ki, hogy a vagyonalap tulajdonában levő vállalat szereli össze a hajókat, de ehhez mindent bérel a felszámolás alatt levő „öreg” hajógyártól, illetve a technológiai eszközök nagy részét birtokló leányvállalatától. A termelés az állami garanciával kapott 600 millió koronás hitelnek köszönhetően folyik, így az új privatizáció során ennek sorsáról is dönteni kell.

A gazdasági minisztérium bejelentette: ezentúl kevesebb kiviteli engedélyre lesz szükség, és azokat is áttekinthetőbb módon osztogatják. Mečiarék idején az ellenzéki gazdasági szakértők ezt az egyik legkorruptabb területként szokták emlegetni. Miután hatalomra kerültek, hirtelen úgy érezték, minden rendben van. A héten közzétett felmérés szerint a gazdasági minisztériumban kiadott évi 20 ezer kiviteli engedéllyel kapcsolatban az érintett cégek minden harmadik esetben átlagosan 14 ezer koronás csúszópénzt adtak. ĺgy most, három év múltán az illetékes miniszterelnök-helyettes bejelentette: ezentúl minden más lesz. Ezzel a mandátumuk lejártakor azt valósítják meg, amit ellenzékként még az előző kormánytól követeltek.

A kormányt kezdi aggasztani, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya megközelítette az 55 milliárd koronát. Az összeg nem kevesebb, mint 47 milliárddal haladja meg a tavalyit, de eddig azzal vigasztalták magukat, hogy a különbség főként a behozott modern technológiák számlájára írható. Ha viszont beavatkozásra szánják el magukat, nagy kérdés lesz, erre milyen módszert válasszanak. Rossz intézkedéssel ugyanis még nagyobbb károkat okozhatnak. Az első látásra hatalmas idei deficit egyébként azért nem tragikus, mert a privatizációs bevételeket vezető, úgynevezett tőkeszámlán az országba áramló pénz egyelőre jócskán kompenzálja a folyó fizetési mérleg hiányát. Persze, ki tudja meddig, mivel a külkereskedelemben mutatkozó deficit egyre riasztóbb méreteket ölt: csak októberben 9,65 milliárd korona volt a hiány, az év első 10 hónapjában az összesített hiány pedig elérte a 74,6 milliárdot, ami háromszor több, mint 2000 hasonló időszakában. Ha ez így megy tovább, akkor az év végére elérheti a negatív álomhatárnak számító 100 milliárd koronát.