Ismét veszélyben a második nyugdíjpillér?

Amikor Fico tavaly visszatért a kormány élére, sejthető volt, hogy a második nyugdíjpillér nem marad sokáig érintetlenül. Ha a kormánynak pénzügyi forrásokra van szüksége, a második nyugdíjpillér mindig könnyű célpont. Éppen ezért a kabinet a tavalyi konszolidációs csomag keretein belül 5,5 százalékról 4 százalékra csökkentette a második pillérbe irányuló szociális elvonások arányát. A Szociális Biztosítónak pénzügyi forrásokra volt szüksége a tizenharmadik nyugdíjak kifizetéséhez, és az igazán mellékes, hogy ezzel a lépéssel ismét csak a második pillérből származó jövőbeni nyugdíjakat csökkentettük. Mivel azonban a szlovák költségvetés helyzete a tavalyi konszolidációs csomag ellenére is rossz, a második nyugdíjpillérben található milliárdok továbbra is nagyon hívogatóak.

 Valószínűleg nem véletlenül jelent meg az elmúlt héten Braňo Ondrušnak, a munkaügyi minisztérium államtitkárának azon írása, melyben a második nyugdíjpillérből eddig fizetett nyugdíjak nagyságát kritizálja. Az államtitkár szerint eddig 30 ezer olyan állampolgár van, aki a második nyugdíjpillérből is kap nyugdíjat, és ezek 95 százalékának magasabb lenne a nyugdíja, ha sosem léptek volna be oda. A nyugdíjrendszerrel foglalkozó közgazdászok egyetértenek azzal, hogy a második nyugdíjpillérbe olyanok is beléptek, akik számára ez nem volt kifizetődő, de egyúttal azt is hozzáteszik, hogy az ilyen résztvevők kisebbségben vannak. Egy másik írásában Ondruš a nyugdíjpénztárak mindegyik alapjának számára kötelező garanciákat javasol. Ez a gondolat csábítónak tűnik, de végül ismét csak azt fogja eredményezni, hogy a nyugdíjpénztárak az alacsonyabb hozamú, de biztos befektetéseket fogják előnyben részesíteni. Erre pedig ismét csak a második pillér résztvevői fizetnének rá a jövőben. 

Nagyon fontos viszont megjegyezni, hogy az első és a második nyugdíjpillér összehasonlításakor a munkaügyi minisztérium decensen átsiklik az első pillér hosszú távú fenntarthatóságának a kérdésein. A folyamatosan rosszabbodó demográfiai adatok mellett nagyon optimistának kell lenni ahhoz, hogy azt állítsuk, hogy 10 vagy esetleg 20 év múlva az első pillérből származó nyugdíjak a ma érvényben lévő képletek alapján lesznek majd kiszámolva. Az alapvető matematika nagyon egyszerű: a nyugdíjrendszer első pillérébe egyre kevesebb lakos fog befizetni, és a csökkenő pénzügyi forrásokból egyre több nyugdíjat kell majd finanszírozni. Ennek fenntarthatósági szempontból nem lehet jó vége, de a politikusok többségének mindig is fontosabb volt a jelen, mint egy ködös jövő, ami már nem az ő gondjuk lesz. Az elmúlt hónapok történéseit látva ezért nehéz optimistának lenni a második nyugdíjpillér jövőjével kapcsolatban. A jelenlegi kormánykoalíció minden problémájának politikai baltával esik neki, és félő, hogy a büntető törvénykönyv és a közszolgálati RTVS után a második nyugdíjpillér lesz a kormány következő áldozata.