Intő az eurózónának

Természetesen ilyenkor illik berzenkedni, a nekünk tükröt tartót szidni, másokra mutogatni. Az Európai Bizottság szerint rossz ütemben érkezett a leminősítés (ugyan mikor jön jókor?), Párizsban azonnal válságtanácskozást hívott össze Nicolas Sarkozy francia államfő, a spanyol kormány az ősszel megbukott szocialistákra mutogatott, Bécsben pedig a negatív olasz és magyar hatással próbálták magyarázni a rosszabb besorolást. Pozsony meglehetősen higgadtan vette tudomásul, hogy A+ helyett már csak A az ország osztályzata, igaz, negatív kilátás nélkül. Martin Jaroš pénzügyminisztériumi szóvivő azért egy kicsit maszatolt, amikor kijelentette: „A leminősítés nem Szlovákiára vonatkozik, hanem az egész eurózóna állapotát tükrözi. Ezzel nyomást gyakorol az unióra, hogy ne csak az adósságválsággal foglalkozzon, hanem a válság kiváltó okaival is.” Ez ugyan helytálló megállapítás, ám arra is figyelmeztet, hogy az előrehozott választások miatt leálltak nálunk a további takarékossági intézkedések, emiatt folyamatosan nő az államadósság.

Azt nem mondhatjuk, hogy derült égből villámcsapásként jött a Standard & Poor’s lépése, mivel a társaság már december elején jelezte, hogy az eurózóna tagjainak többségét megfigyelő listára helyezi, ami gyakorlatilag az osztályzat felülbírálását jelenti. A pénteki döntést követően az euró a dollárhoz képest 16 havi mélypontjára süllyedt, a jövőben pedig valamelyest drágul az államadósságot finanszírozó új hitelek kamata. Kész szerencse, hogy Pozsony még szerdán

1 milliárd euró értékben bocsátott ki államkötvényeket. Viszont ha azt vesszük, hogy a kötvények utáni kamat felkúszott 4,6 százalékra, míg egy éve 3,5 százalékos kamatra kaptunk hitelt, akkor kiviláglik: gyakorlatilag benne volt a levegőben az ország leárazása. Szlovákiának idén mintegy 7 milliárd euró értékben kell megújítani a hiteleit, illetve törleszteni a régieket, vagyis a pénteki lépés kellőképpen fájhat a kamatterhek miatt. Persze nem annyira, mint Magyarországnak, a háromszoros bóvliba süllyedt ország ugyanis már 9 százalék feletti kamatoknál tart.

A helyzet súlyos, az eurót védő pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) Franciaország és Ausztria leminősítésével elveszti legmagasabb, AAA kategóriájú besorolását, a Görögországgal szimbiózisban élő Ciprus szintén bóvliba zuhant, ráadásul a magánhitelezők nem jutottak egyezségre a görögökkel folytatott tárgyaláson. Talán ideje volna intenzíven dolgozni a tehetetlen államapparátusú Görögország leválasztásán, mielőtt az egész eurózóna úgy felborul, mint a hétvégén a Costa Concordia óceánjáró.