Húszszázalékos ellenőrzés

Miből üdül egy jachton Monacóban Peter Kažimír miniszter? Miért vesz dupla áron CT-berendezést egy nehéz helyzetben levő, veszteséges kórház? Lehet, hogy ezekre is választ kapnánk, ha a parlament kicsit szigorúbban szabályozná az állam és az offshore cégek közti üzleteket. A képviselők tegnap tárgyalták a közbeszerzési törvény módosítását, amely azonban csak a közbeszerzési pályázatokon részt vevő cégek számára írja elő, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy a cég haszna végső soron kiknek a számláit hizlalja. A kormányjavaslat szerint ugyanis csak azoknak a cégeknek kell felfedniük valós tulajdonosi hátterüket, amelyek közbeszerzési eljáráson indulnak. Az tehát lehet, hogy kiderül, hogy ki áll egy CT-botrány hátterében, ha a CT-t közbeszerzési eljáráson veszi meg a kórház, de az nem fog kiderülni, hogy az uniós támogatások jelentős részét kik tehetik zsebre. Az uniós pályázatokra ugyanis már nem vonatkozik ez az előírás, ahogyan több más üzletre sem. Statisztikák szerint ugyanis csak a közpénzek 20 százaléka megy át közbeszerzési eljárásokon, 80 százalék más úton folyik el a kasszából. Az új törvény egy fokkal jobb, mint a januárban elfogadott, amely csupán az adóparadicsomokban bejegyzett cégeket zárta ki a közbeszerzési eljárásból. De csak egy fokkal jobb, mert így sem derül ki, kik állnak például olyan, milliárdos nagyságrendű közpénzt kezelő cégek mögött, mint az egészségbiztosítók. A Dôvera Egészségbiztosítóban lévő 50 százalékos részesedésétől ugyan már májusban, jó áron megszabadult a Prefto Holding Limited ciprusi cég, amely mögött sokan Juraj Širokýt, a Váhostav tulajdonosát sejtették. Az ár 150-200 millió euró közé tehető, és ekkora összegnél már nem kockáztatták, hogy az akkor még csak készülőben lévő törvény esetleg kikényszeríti a valódi tulajdonosok felfedését. Az új közbeszerzési törvény nem állja meg a helyét a parlament decemberi határozatával összevetve sem, amely arra kötelezte a kormányt, hogy olyan módosítást készítsen elő, amely „létrehozza a végső haszonélvezők listáját a közpénzek felhasználásának hatékonyabb és transzparensebb ellenőrzése céljából a közbeszerzések, az állami eszközök, az állami vagyon kezelése, a területi önkormányzatok vagyonának kezelése során“. Ezt a határozatot az ellenzék mellett a Smer képviselői is támogatták. Persze akkor még más volt a politikai helyzet, Pavol Paška házelnök és Zuzana Zvolenská egészségügyi miniszter csak néhány hete vált meg posztjától a CT-botrány miatt. Azóta már lecsengett a Váhostav-ügy is, és ez sem rengette meg jelentősebben a Smer támogatottságát, az ijedtség valószínűleg elmúlt. A jogszabályról ma szavaznak a képviselők, de kicsi az esélye annak, hogy a hatékonyabb ellenőrzést biztosító ellenzéki javaslatokat a Smer elfogadja. A kormány hátterében működő gazdasági lobbi még mindig hatékonyan működik.