<p>Hubo a világ legokosabb robotja. Tizennégy évnyi tudományos vajúdás után született Dél-Koreában. Igaz, nem úgy köszön, hogy „Hasta la vista, baby!”, mint a világ leghíresebb robotja, a Terminátor, de vele ellentétben nem csupán a moziban létezik, hanem a valóságban.</p>
Hubo, a (közel)jövő
Negyvenegy ízülete van. Az ujjai egymástól függetlenül mozognak. Tud táncolni. Kezet ad. Képes lépcsőn járni. A két szeme két kamera, egymástól függetlenül mozognak (tud bandzsítani!), és a képfelismerésen kívül Hubo az emberi hangot is elemzi, vagyis megismeri, hogy ki szól hozzá. Megérkezett a jelenbe a jövő. De mit kezdjünk vele?
A történelem során a társadalom fejlődése mindig együtt járt az életmód változásával, az életmód változása pedig mindig kölcsönhatásban állt a demográfiai viselkedéssel. A demográfiai viselkedés pedig kihat a munkaerőpiac alakulására. Például amikor a vándorló és gyűjtögető életmódot felváltotta a letelepedés, a kezdetleges mezőgazdasági termelésnek köszönhetően hozzáférhetőbb lett az élelem. Mivel több volt az étel, csökkent a halandóság, s mivel a gazdálkodáshoz dolgos kezek kellettek, megnőtt – mai szóval mondva – a szülési kedv. A demográfiában ismert a demográfiai forradalom fogalma. Az első demográfiai forradalom az ipari társadalom idejéhez köthető, amikor feltételezték, hogy az elhalálozások és a születések nagyjából kiegyenlítődnek, így a társadalom újratermeli magát. A 20. század második felétől azonban beköszöntött a második demográfiai forradalom. A világ fejlett országaiban nem született annyi gyermek, hogy számuk ellensúlyozza az elhalálozások számát, vagyis a természetes szaporulat alig, vagy egyáltalán nem volt elég a szintentartáshoz. Az így keletkező munkaerőhiányt migrációval kellett pótolni. S ez a mai napig így van. De hogy jön mindehhez a robot?Kicsit leegyszerűsítem, de a lényeg, hogy a fejlett társadalmak tagjai egyre iskolázottabbak, s ezért az iskolázottságot nem, vagy alig igénylő és rosszul fizetett rutinmunkák végzésére másokat kell találni. És itt jönnek a robotok. Abban a 15 országban, amelyekben a világ munkaerejének 65 százaléka összpontosul (Európában főleg Németország, Franciaország, Olaszország és Anglia), öt éven belül 7 millió munkapozíciót robotok fognak betölteni, így bizonyos ágazatokban 2 millióval kevesebb emberre lesz szükség. S ez csak a kezdet. S nemcsak az ipari vállalatokat, köztük az autógyártást fogja érinteni, hanem a szolgáltatások némely területét is.
A nem is olyan távoli jövőben robotpincér fogja kihozni a kávénkat. Vagy robottitkárnő. Légy üdvözölve, bébi.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 11.26.
Toxikus maszkulinitás és rövidebb élet
2024. 11.19.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.