Hozhat hasznot a matoviči populizmus?

Az egyszerűek pártelnöke a választás központi figurájává próbálja tenni magát. Néhány napja tele van vele a szociális háló meg a választók feje, hogy valamiféle internetes ankéton kellene eldönteni, hogy mi szerepeljen a következő kormány programjában, illetve, hogy milyen feltételekkel lépjen kormánykoalícióra a jelenlegi ellenzékkel az OľaNO. Rögtön a legpopulistább témák kerültek a középpontba. Például, hogy minden daganatos beteget két héten belül megműtsenek. (Vajon ki ellenezné, hogy így legyen?)
Ügyes húzásnak tűnik, hogy az emberek szavazzanak a következő kormányprogramról, méghozzá valamiféle internetes, nehezen ellenőrizhető ankéton, ügyes, de csak addig, amíg bele nem gondolunk, hogy például miért nem lehet népszavazást tartani egyebek mellett az adózással kapcsolatos kérdésekről.

Kicsit elvonatkozva tételezzük fel, hogy például a kerékpárosok kerekednének felül, és megszavaznák, hogy tűnjenek el a járdáról a gyalogosok. Hiszen csak akadályozzák a bicikliseket, folyton kerülgetni kell őket meg nem lehet rendesen hajtani. Vagy fordítva: ha győznének a gyalogosok, elfogadtatnák, hogy ne lehessen biciklizni például Pozsonyban.

Vagy az egész országban.

A politikai pártok az egyes lakossági csoportokat képviselik, programjuk pedig javarészt kompromisszumok révén jön létre. Kompromisszumként az egyes csoportok között (hiszen amit valaki üdvözítőnek tart, azt mások esetleg teljes mértékben elutasíthatják), másrészt pedig a kívánságok és a valós lehetőségek kompromisszumaként .

Másrészt ha figyelembe vesszük, hogy mi mindent ígértek már itt a politikusok, például Dzurinda a fizetések megduplázását, vagy hogy nem kell majd várakozni az orvosnál, az autópályák befejezését 2010-re(!), na meg tizenharmadik nyugdíjat (Smer), akkor Matovič se sértett meg semmiféle tabut. Sőt, összehasonlítva Ficóval – nem lesz tizenharmadik nyugdíj, ha Kiska beengedi ide a migránsokat – akkor Matovič minden populizmusával együtt eltörpül a Smer elnöke mellett.

Komolyabb kérdés, hogy hogyan viszonyuljunk Kotleba választóihoz. Az OĽaNO elkezdte bírálni a PS/Spolut azért, hogy ellentüntetéseket tart Kotlebáék kampányrendezvényein.

Matovič szerint igyekezni kell megszólítani az ĽSNS szavazóit, elbeszélgetni velük. Az igazságnak itt is két arca van. Az elmaradottabb régiók frusztrált, csalódott választóival szóba lehet elegyedni, de ember legyen a talpán, aki horogkeresztes tetkókat viselő, fasizmust éltető támadókkal eszmecserét képes folytatni. Ugye itt inkább a büntetőeljárás a helyes megoldás. Matovič ötlete és eljárása csak egy esetben lehet hasznos: ha a segítségével összességében több szavazatot szerez az ellenzék. Tehát ha a bizonytalanokat, a nemszavazókat és esetleg Kotleba néhány támogatóját sikerül megszólítania, nem pedig a saját lehetséges partnereitől szipkáz el így választókat.