Hétfőtől hatályos a magyar nyelv használatáról szóló törvény

Hétfőn lép hatályba a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá az egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló törvény.
Az Országgyűlés tavaly november 27-én fogadta el a jogszabályt, amelynek elkészítését - az Igazságügyi Minisztérium szerint - az utóbbi évtizedekben bekövetkezett gyors technikai fejlődés indokolta, aminek következtében jelentős idegen nyelvi hatás érte a magyar nyelvet.
A törvény nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát.
A jogszabály értelmében a magyar nyelvű sajtóban és médiában közzétett információkat, illetve a gazdasági reklámok szövegét magyar nyelven is közzé kell tenni, kivéve a vállalkozások és az áru nevét.
Ezen kívül az üzletek elnevezését és egyéb feliratait, valamint a közérdekű közleményeket magyar nyelven is meg kell jeleníteni.
A jogszabály nem vonatkozik a magyar nyelvben már meghonosodott idegen nyelvű kifejezésekre.
Ha kétség merül fel egy szó meghonosodása, illetve a magyar nyelvre történő fordításának helyességét illetően, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt tanácsadó testület állásfoglalása lesz az irányadó.
A Nyelvhelyességi Tanácsadó Testületet feladata, hogy - hatósági megkeresésre - állásfoglalást adjon a magyar nyelvű szövegfordítás helyességéről, valamint arról: a vitatott idegen nyelvű kifejezés meghonosodottnak tekinthető-e.
A testületnek nem feladta az állampolgári bejelentések vizsgálata.
A testület elnöke Kiefer Ferenc akadémikus; titkára Kenesei István, a nyelvtudomány doktora. A tanácsadó testület tagja Hunyady György akadémikus, Kiss Jenő akadémikus, Balázs Géza, a néprajztudomány kandidátusa, Grétsy László, a nyelvtudomány kandidátusa és Görgey Gábor író.