Hétfőn bomlik fel hivatalosan Jugoszlávia

Vojislav Kostunica leköszönő jugoszláv államfő szerint Szerbia-Montenegró megalakulását nem kísérik hiú remények, ami a jövőben az új államközösség előnyére válhat. Hétfőn tartja meg alakuló ülését az államközösség parlamentje, megválasztja, majd kedden beiktatja hivatalába Kostunica utódját, a montenegrói Svetozar Marovicot.

Hétfőn tartja meg Belgrádban alakuló ülését Szerbia-Montenegró parlamentje, s ezzel megkezdődik az új délszláv államközösség hatalmi intézményeinek megalakulása. A törvényhozás első munkanapjának menetrendjét részletesen szabályozza a szerb-montenegrói alkotmányos alapokmány végrehajtásáról szóló törvény.

A parlamenti ülést a képviselőház korelnöke vezeti. Először hitelesítik a 126 képviselő mandátumát, amivel automatikusan feloszlik a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kétkamarás parlamentje, minden joga átszáll az államközösség 126 fős, egykamarás törvényhozására, amelynek szerbiai frakciója 91, montenegrói képviselőcsoportja 35 fős lesz. A parlament egyszerű többséggel fogadja el a törvényeket, azzal, hogy mind a szerb, mint a montenegrói képviselőcsoporton belül is többségi támogatását kell élvezniük.

A törvényhozás alakuló ülésén elfogadja a parlament ideiglenes házszabályát, majd megválasztja elnökét és alelnökét. Az egykamarás parlament elnöke várhatóan Dragoljub Micunovic, a jugoszláv törvényhozás alsóházának eddigi elnöke lesz, helyettese pedig montenegrói politiku

A törvényhozás alakuló ülésén fogadják el az államfő megválasztásáról és felmentéséről, illetve a kormány megválasztásáról és megbízatásának lejártáról szóló törvényt. Az alkotmányos alapokmány végrehajtásáról szóló törvény szerint az államfőt is a parlament "első" ülésén választják meg. Egyes hírek szerint az alakuló ülést széthúzzák két napra: az említett jogszabályok elfogadása után, hétfőn a törvényhozás megszakítja ülését, mindkét jogszabályt közzéteszik Szerbia-Montenegró kormányközlönyében, s csak másnap, kedden választják meg az új államfőt.

Szerbia-Montenegró első elnöke, s egyben kormányfője várhatóan Svetozar Marovic lesz, aki a legnagyobb montenegrói kormánypárt, a Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) az alelnöke. Az új államfőnek beiktatása után öt napon belül javaslatot kell tennie a kormány összetételére. Korábbi bejelentésekből tudni lehet, hogy államközösségi szinten a Zoran Djindjic szerb kormányfő nevével fémjelzett szerbiai párttömörülés, a DOS lép koalícióra a montenegrói DPS-el. A kormánykoalíció szűk, legfeljebb 2-3 fős többségre támaszkodik majd a törvényhozásban. A Vajdasági Magyar Szövetséget Balla Lajos Laci magyarkanizsai polgármester, eddigi jugoszláv képviselő és Biacsi Antal, a párt szerbiai frakciójának vezetője képviseli a törvényhozásban.

A parlament alakuló ülésén kell döntést hozni a hatalmi intézmények idei évre szóló finanszírozásáról.

Kostunica szerint félő, hogy gyenge lesz a központi hatalom

Kostunica Jugoszlávia első és utolsó elnöke, akit közvetlenül a nép, s nem a parlament választott meg. Az elnök a belgrádi Politika című lapnak adott interjújában kifejtette, hogy nem teljesen elégedett azzal, amit az ország 2000. őszétől elért. Emlékeztet arra, hogy akkoriban az ország teljesen ki volt közösítve a világból és közvetlen környezetéből. Montenegró ráadásul nem ismerte el azt az államot - Jugoszláviát -, amelynek tagja volt, s majdnem ki is lépett belőle. Koszovóban rendkívül nehéz volt a helyzet, s noha azóta se történt számottevő javulás, legalább együttműködés és párbeszéd van a nemzetközi közösséggel és a tartományi ENSZ-igazgatással.

Az államfő azt remélte, hogy a szerb-montenegrói államjogi kapcsolatok átalakításával "funkcionális föderáció" jön létre, amelyben a szövetségi hatalom jogosítványai a korábbiakhoz képest kisebbek lesznek, de az állam hatékonyan fog működni. Ez az elképzelés volt a lényege az államjogi viszony átalakítását körvonalazó belgrádi megállapodásnak. Ezzel szemben egy "laza szervezet" jött létre, s fennáll a veszély, hogy a központi hatalom teljesen erőtlen lesz. Az államfő szerint talán éppen az válik az államközösség előnyére, hogy nem illúziókra alapult. Az "első" és a "második" Jugoszlávia nagy elvárásokra, "nemzeti és ideológiai szemfényvesztésre" épült, de Szerbia-Montenegró merőben másképp jön létre, s már az ország neve is csak puszta tényközlésre korlátozódik.

Kostunica a Zoran Djindjiccsel való rivalizálást arra vezeti vissza, hogy a szerb kormányfő és pártja, illetve szövetségesei eloldalogtak a 2000-es választásokon tett ígéretektől, az elmúlt két év alatt Szerbiában nem jött létre az erős intézményrendszerrel, világos hatalommegosztással rendelkező jogállam. Az államfő szerint pártja, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) nem tudott felelőséget vállalni azért a politikáért, amelyet nem tekint sajátjának, ezért ellenzékbe kényszerült, de - mutat rá az államfő - a DSS jelenleg is Szerbia legerősebb pártja.

(MTI)