Határidő a járványnak?

Könnyű akár évekig ellenni egy székben, ha az embert egy nagy, régóta működő szervezet veszi körül és nincsenek meglepetések. Úgy is lehetne mondni, annak ellenére eldöcög a cég – az ország –, hogy a vezető esetleg hibákat követ el, téved, rossz helyen végez leépítést.

Arról sok vita volt már (e lap hasábjain is), hogy mit is (ne) gondoljunk Donald Trumpról. Ez legyen mindenkinek a saját ízlésére bízva. Az azonban biztos, hogy az amerikai járványügyi hivatal, a CDC az Obama-éra végére gyakorlatilag az a globális szereplő lett, amelynek korábban az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) szánták. Csakhogy Trump nem nagyon hitt abban, hogy erre érdemes pénzt pazarolni, ezért a CDC forrásait, illetve a járványügy nemzetbiztonsági tanácsbeli fontosságát is leépítette. Először csak szaklapokban olvastunk arról, hogy például a kongói ebola elleni küzdelemben komoly szerepet vállaló CDC kénytelen hátrább lépni, és sorolhatnánk a korábbi kisebb, figyelmeztető jeleket, bár még így is a világ egyik legfejlettebb hivatala maradt. Most viszont a napnál világosabb, hogy az amerikai koronavírusjárvány, a tömeges megbetegedés kezelése nagyon nagy kihívás lesz számára. A fertőzöttek száma több millió is lehet, a halottaké pedig akár a 200 ezret is elérheti az Egyesült Államokban, figyelmeztetett Anthony Fauci, a járvány elleni küzdelem kormányzati munkacsoportjának egyik tagja. A járvány most ér az exponenciális növekedés szakaszába. New York egy hónap alatt meg akarja háromszorozni (!) kórházi kapacitását. Trump mégis arról beszél, hogy húsvét után már visszatér az élet.

Dátumot is mondott: április 12-től mindenki újra mehet munkába! Határidőt tűzött a járványnak. Szakértői nem győzik puhítani a bejelentését, de Trump korábban is belesétált a koronavírus csapdájába. Sokan emlékeznek januári, februári kijelentéseire, hogy „mindent teljes kontroll alatt tartunk”. Most ezekből szépen kihátrálhat a Fehér Ház, nem lesz szép mutatvány a novemberi választás előtt. Azonban megmagyarázza azt is, hogy Trump miért nem akar (a pénzen kívül) döntést hozni járványügyi dolgokban. Folyamatosan az egyes államok kormányzóira tereli a felelősséget, döntsenek ők. Csakhogy ez nehéz játszma, és más az, ha néhány állam hoz szigorú intézkedéseket, de szövetségi, országos szinten nincsenek meg ezek a lépések – mindez teljesen alááshatja a járvány elleni védekezés hatékonyságát.

Trumpot viszont annál inkább érdekelte az, hogy a 2 billió – tehát kétezer milliárd – dolláros gazdasági segélycsomag hogyan lesz szétosztva. Óriási vita zajlott a kongresszusban (amiben egyetértés volt, az az, hogy ennél is nagyobb csomagra lehet szükség). Mindenesetre 500 milliárd dollárt adnak közvetlenül a pénzügyi kormányzati fennhatóság irányításával (tehát nagyjából kormányzati döntéssel) a nagyvállalatoknak – Trump klasszikus támogatóinak, hiszen nagyon is hálás sok tőzsdei cég az elmúlt évek adóintézkedéseiért, tőzsdei szárnyalásáért.

Emellett minden egyes amerikai család is komoly – akár dollár ezreket hozó – kincstári csekkhez jut. Meglátjuk, hogy ez mire lesz elég Trumpnak akkor, amikor ugyanezek a családok majd esetleg szembesülnek azzal, hogy hozzátartozóikat veszítették el hibás döntések miatt. Nehéz politikai menet következik az elnökválasztás hajrájába fordulva, ahol határidők, csekkek, halottak és hibás Covid-tesztek történetei vetekednek majd egymással.