Ha "elsüllyed" az Északi-sark

Az üvegházhatást keltő széndioxid-kibocsátás miatt egyre növekszik annak kockázata, hogy a földgolyó északi pólusán megolvad a jégtakaró, s ennek nyomán akár egy méterrel megemelkedhet az óceán vízszintje. Az északi póluson bekövetkező átalakulás természetesen komoly hatással lehet az élővilágra: egyes állatfajok - köztük a jegesmedve - végleg kipusztulhatnak. Az éghajlati változás okozta olvadás 17 millió ember közvetlen környezetét érinti majd. A fenti sötét jövőképet 250 kutató vázolta fel a jelenlegi tendenciákból kikövetkeztethető éghajlati változások perspektíváit összegező jelentésében, amelyet a nyolc ország által létrehozott Északi-sarki tanács (Arctic Council) felkérésére készítettek. A WWF a jelentést összefoglaló közleményében megállapította, hogy az Északi-sark körzetében a korábban vártnál sokkal gyorsabban és intenzívebben mennek végbe a klimatikus változások, ha csak időben nem sikerül jelentősen visszafogni a környezetszennyező széndioxid-kibocsátást. Megnyílik az Északnyugati-átjáró A sarki jégtakaró eltűnése következtében a Csendes- és az Atlanti-óceán között egy szélesebb, s ez által hajózhatóbb "északi átjáró" nyílna a hajóforgalom előtt, miközben újabb területek válnának hozzáférhetővé a halászat számára. Ha a folyamat folytatódik - írják a tanulmány szerzői - bekövetkezhet Grönland jegének felolvadása is - igaz, ez több évszázadot venne igénybe - s e hatalmas tömegű jégtakaró vízzé válása a számítások szerint hét méterrel növelné az óceán szintjét. A jégpáncél eltűnése viszont halálra ítélné a jegesmedvét és sok más állatfajt - állapítja meg a tanulmány. Az Északi-sarki tanácshoz tartozó nyolc ország - Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Japán, Finnország, Svédország, Izland és Norvégia - a világ összes széndioxid-kibocsátásának 30 százalékáért felelős. Oroszország a múlt hónapban hagyta jóvá az üvegházhatást előidéző gázkibocsátások csökkentését előíró Kiotói Jegyzőkönyvet, s ezzel lehetővé tette a szerződés hatályba lépését. Az Egyesült Államok viszont, amely az egyik legnagyobb széndioxid-kibocsátó, továbbra sem hajlandó csatlakozni a légszennyezés korlátozását célzó nemzetközi szerződéshez.