Gyengélkedik az európai gazdaság

Míg 2018 elején az európai gazdaság remek teljesítményének örültünk, ma az elemzők hétről hétre pesszimistábban látják a kontinens gazdasági jövőjét. Európa legnagyobb gazdaságai gyengélkednek, és a pozitív gazdasági adatok lassan hiánycikknek számítanak. Különösen aggasztó a német gazdaság teljesítménye, amely az elmúlt év végén csak egy hajszállal kerülte el, hogy hivatalosan is recesszióban legyen. A gazdasági statisztika szabályai szerint akkor beszélhetünk recesszióról, ha egy gazdaság két egymást követő negyedévben gazdasági visszaesést produkál. A német gazdaság 2018 harmadik negyedévében 0,2 százalékos visszaesést könyvelt el, ezért az év utolsó negyedévének adatait mindenki feszülten várta. A várt visszaesés végül nem következett be, a német gazdaság 2018 utolsó negyedévében stagnált, azaz 0 százalékos növekedést ért el az előző negyedévhez képest. A csipkelődő elemzők szerint a német gazdaság csak azért kerülte el a recessziót, mert 2018 utolsó negyedéve egy nappal hosszabb, mint a harmadik. Mindenesetre az EU legnagyobb gazdaságának legtöbb mutatója a gazdasági tevékenység gyengülését mutatja. A német ipari termelés az év utolsó hónapjaiban esett, és a gazdaságba vetett bizalom is többéves mélypontot ért el. Csökkenni látszik a Kínába tartó export is, és a gyengülő autóeladások a kulcsfontosságú autóiparban is problémákat jeleznek. Összességében az első adatok szerint a német gazdaság csak 1,5 százalékkal nőtt 2018-ban, és szinte biztos, hogy a gazdasági növekedés 2019-ben ezt a kiábrándító szintet sem fogja elérni. 

Olaszország esetében nem szükséges vitáznunk arról, hogy az olasz gazdaság recesszióban van-e. Az EU negyedik legnagyobb gazdasága 2018 utolsó negyedévében nyilvánvalóan recesszióba került, immár harmadszor az utolsó évtizedben. 2019-ben Olaszország az eurózóna leggyengébben teljesítő tagországa lesz, mely gazdasági növekedése csak 0,2 százalék körül fog mozogni. A szinte nem létező gazdasági növekedés más megvilágításba helyezi az olasz államadósságot is, amely már meghaladja a GDP 130 százalékát. Ha az olasz gazdaság elvesztené a nemzetközi befektetők bizalmát, az olyan válságot eredményezne az eurózónában, melyhez képest Görögország mentése könnyű kis nyári piknik volt. Olaszország gondjait tetézi a két populista pártból álló kormány is. Az Öt Csillag Mozgalom és a Liga nemcsak az EU-val folytat hosszú vitákat, de a két párt egymással sincs a legjobb viszonyban. Olaszországról jelenleg nem a dolce vita jut az eszünkbe.

Habár Franciaország és Spanyolország gazdasági helyzete valamivel jobb, a nagy gazdaságoknak köszönhetően az euróövezet 2018-ban csak 1,8 százalékkal növekedett. Szlovákia számára ez rossz hír, ugyanis a szlovák gazdaság szorosan kötődik az EU-hoz. A szlovák export mintegy 85 százaléka az EU tagállamaiba irányul, és legfontosabb exportpartnerünk Németország. Az olyan kis nyitott gazdaságok, mint Szlovákia erősen ki vannak téve a külső gazdasági sokkoknak, ezért az eurózóna gyengélkedése bennünket is érzékenyen érint. A pénzügyminisztérium elemzői már reagáltak is a változásokra és fél százalékponttal csökkentették Szlovákia GDP-növekedésének prognózisát 2019-re. Ez ugyan még így is 4 százalék, de egy rendezetlen brexit esetén az elemzők szerint a növekedés egy újabb százalékponttal csökkenhet. További csökkenést okozhatnak Donald Trump védővámjai is, melynek hatásai a német autóiparon keresztül érhetik el Szlovákiát. A szlovák gazdaságpolitikának ezért óvatosnak kell lennie az elkövetkező hónapokban, talán nem ez az időszak a legalkalmasabb további szociális csomagokra és a minimálbér gyors emelésével való kísérletezésre.