Gyenge forint, olcsó export – ebben áll a nagy titok

2018-ban viszont elhagyta megszokott árfolyamsávját, és az év elejéhez képest 6 százalékot romlott az euróval és 10 százalékot a dollárral szemben. Június végén a forint árfolyama történelmi mélypontra került, és az euróárfolyam a 330 forintot is átlépte. A folyamatos árfolyamgyengülés természetesen fontos mediális és politikai témává vált, és a Magyar Nemzeti Bankra nehezedő nyomás napról napra növekszik.

A forint árfolyamgyengülése azért is meglepő, mert a magyar gazdaság stabilitásával manapság nincsenek gondok. A GDP-növekedés dinamikus, a munkanélküliség és az infláció alacsony, és az ország külkereskedelmi mérlege is rendben van.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a forint gyengülésének okait külföldön kell keresni.

Az elmúlt hónapokban olyan változások mentek végbe a világgazdaságban, melyek ahhoz vezettek, hogy a feltörekvő országok devizái egyre kevésbé voltak vonzóak a befektetők számára, ezért árfolyamuk gyengülni kezdett. A legjobban a török líra árfolyama esett, de gyengült a lengyel zloty és a cseh korona is.

Nem javít a helyzeten a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája sem, mivel továbbra is ragaszkodik az alacsony alapkamathoz. Ennek az az eredménye, hogy a forintban történt befektetések hozama egyre inkább a negatív tartományba került, ami nagyban hozzájárult a forint iránti kereslet csökkenéséhez a devizapiacon. Ehhez még hozzájön a bizonytalanság növekedése a pénzpiacokon, ami miatt éppen a feltörekvő országok devizáitól fordulnak el a befektetők, biztosabb menedéket keresve.

Tudni kell azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank árfolyampolitikája az elmúlt években a gyengébb forintot részesítette előnyben, hogy ezzel is segítse a magyar exportot, és ezáltal a gazdasági növekedést. Ez az oka, hogy a jegybank még a 330 forint körüli euróárfolyamnál sem lépett közbe. A magyar gazdaság a jelenlegi forintárfolyammal is jól tud működni, de természetesen a forint gyengülésének is vannak veszélyei. Drágulás várható, az importáruk ára emelkedik, ugyanis az importőrök megpróbálják az árfolyam gyengülését átvinni a fogyasztókra. Ez máris jól megfigyelhető az üzemanyagok esetében, ahol a piac résztvevői bejelentették az áremeléseket. Megdrágul a magyarok külföldi nyaralása is, ezzel szemben a gyengébb forint serkenti a határ menti bevásárlóturizmust, tehát növeli a forgalmat.

A Magyar Nemzeti Bank egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett, de a forint esetleges további gyengülése egyre inkább lépéskényszerbe hozza a jegybank vezetőit. Ha a forint az euróhoz képest tovább gyengül, a 340-es lélektani határ felé, akkor előbb vagy utóbb alapkamat-emelésre lesz szükség, ami növelheti a forint vonzerejét a devizapiacon. Az alapkamat emelése viszont szintén rejt magában kockázatokat, ugyanis emeli a lakossági hitelek havi törlesztőrészleteit. Ez magával hozhatja a hazai fogyasztás csökkenését, és ezen keresztül a gazdasági növekedés lassulását.

A magyar gazdaság szereplői ma sokkal jobban el vannak adósodva, mint a tíz évvel ezelőtti gazdasági válság idején, de éppen az alacsony kamatok miatt ez jelenleg nem jelent akkora gondot. A Magyar Nemzeti Bank tétlensége ezért teljesen érthető, de ha a jegybank elemzői a jövőben magasabb inflációt észlelnek a gazdaságban, az alapkamatemelés elkerülhetetlen lesz. Addig viszont szinte biztosan marad a gyengébb forint.