Gyanús csend...

Nos, pontosan ezt az állapotot élhetik meg azok, akik péntek esténként nézik az Egy rózsa a menyasszonynak című műsort, amelyet fő műsoridőben sugároz a legnézettebb hazai televízió. Rögtön az elején hangsúlyozni kell, hogy az összetartozás érzése a valóságshowban képviselt mindkét nemre vonatkozik.

A műsorral kapcsolatban sokféle cikk jelent meg, s közöttük akadnak olyanok is, melyek nagyon találó, szellemes és meglehetősen átfogó képet nyújtanak a világszerte népszerű Bachelor című műsor jelenlegi szlovák változatáról. Különböző szakértők boncolgatják, hogy az említett műsor milyen hatással lehet az egyes nézői csoportokra.

Olyan emberekkel beszélgettek, akik látták a műsort, és az elhangzott vélemények között megütötték a fülemet az olyan felháborodott kijelentések, hogy: „Nem normális, hogy egy nő így próbáljon megnyerni egy férfi t”. Vagy: „Normális nők nem viselkednek így, és nem is néznek ki így”.

Az összes kereskedelmi televízió védelmében le kell szögezni: a valóságshow-k nem a valós életet ábrázolják. A forgatókönyveket, a cselekményeket, a bonyodalmakat gyakran előre megtervezik, hogy minél több nézőt vonzzanak. Ehhez társuló cél az is, hogy a nézők pontosan ugyanolyan felháborodottan vitatkozzanak és moralizáljanak a szereplőkről, mint maguk a szereplők a műsorban.

Ha már az erkölcsnél tartunk, öntsünk tiszta vizet a pohárba, és ismerjük el, hogy ez a mostani társkereső műsor nem tér el a televíziós show-biznisz normáitól, és a többi hasonlóhoz képest gyenge utánzat! Gondoljunk csak a Farmár hľadá ženu (A gazda feleséget keres) vagy a Bez servítky (Nincs szalvéta) című főzőműsor egyes részeire! A nemzetközi szintű erkölcsi normák felméréséhez ajánlom, hogy keressük meg és nézzük meg a Jerry Springer Show valamelyik részét.

De van valami, amiben az Egy rózsa a menyasszonynak című műsor mégiscsak más. A manapság sokat hangoztatott nemi dimenzió az a sajátosság, amely egyszerre meghatározza ezt a show-t, és egyben vitát vált ki, kérdéseket vet fel.

Manapság már nemcsak a feminista mozgalmak dolgoznak a nemek közötti egyenlőség témájával, hanem egyes politikai pártok és nagyvállalatok is. Tény, hogy a témával kapcsolatos viták ma más értelmet nyernek, mint tizenhét évvel ezelőtt, Honzík Novotný idejében, és ez így van rendjén. Én azonban mindig felkapom a fejem az azonnali megoldások láttán, például amikor kvótákat akarnak bevezetni a nők intézményi képviseletére, vagy amikor azt javasolják, részesítsék előnyben a nőket az álláskeresés folyamata során.. Mi köze van ennek a televíziós valóságshow- hoz? A válasz: gyanús a műsor körüli csend.

Vajon hol vannak azok s női influenszerek és médiaszemélyiségek, vállalati kommunikációs szakértők, egyes politikai pártok szóvivői, akik rendszeresen felszólalnak a nemi egyenlőség kérdéseiben? A felnőtt populációnak legalább a felét megcélzó műsornak talán nem elég nagy a hatósugara ahhoz, hogy a show kapcsán ilyen fontos üzeneteket lehessen közvetíteni?

A műsort övező gyanús csend mögött az állhat, hogy a máskor hangos megmondóemberek félnek elhatárolni magukat a legnézettebb tévéműsortól, s így közvetve magától a tévéadótól is. Ha tényleg ez a nagy hallgatás oka, akkor ne lepődjünk meg azon, hogy a jövőben a nemek közötti egyenlőségről szóló vitákat nem fogják másnak tekinteni, mint a feministák különc és komolytalan eszmefuttatásainak, akik csak akkor szólalnak meg, amikor a taxisofőr este zaklatja őket, miközben hazaviszi őket.