Gondok vannak Indiában

A világ legnépesebb demokráciájaként emlegetett országot 2014 óta Narendra Modi vezeti, akit nem kis részben a hindu nacionalizmus felkorbácsolása és a megfelelő üzleti körök hathatós támogatása tart hatalmon sikerrel.

A rövid időre a világ leggazdagabbjaként is számon tartott Gautan Adani indiai üzletember birodalma pár hét alatt 120 milliárdot bukott a tőzsdei értékén, mert olyan jelentések kerültek nyilvánosságra, miszerint az indiai közbeszerzések megbundázásához jobban ért, mint a megtérülő üzlethez.

Ebben a hangulatban érte a BBC kétrészes, tényfeltáró sorozata Modit. A hatóságok ugyan betiltották a filmet az egész országban, mégis fiatalok sokasága szervezett titkos vetítést, amit a rendőrök, ahol tudtak, ott igyekeztek felszámolni.

Hogy mitől ilyen érzékeny a film? Modi régi motoros a politikában, a mostani pozíciója előtt Gudzsarat állam első minisztere volt. Mandátuma alatt történt az egyik legsúlyosabb incidens az államban, amikor 2002-ben körülbelül ezer muszlimot mészároltak le a felháborodott hindu nacionalisták. A BBC állítása szerint – amelyet részben brit diplomáciai üzenetekre és információkra alapoz – Modi szándékosan hagyta az incidenst elfajulni, lényegében a genocídium határára értek a megvadult tömegek.

Az USA tíz évig kitiltotta területéről Modit, illetve az indiai igazságszolgáltatás is belefogott (nem túl lelkesen) a vizsgálatba, amely végül 2012-ben a legfelsőbb fórumon elmarasztaló ítélet nélkül ért véget, kevéssé tartalmi, mint jogi-formai alapon.

A téma ugyanakkor érzékeny maradt, és ezt jól mutatja, hogy Modi és hívei a BBC elleni fellépést abszolút helyeselték. Ez ráadásul csak egy utolsó láncszem egy hosszú sorban, hiszen az Oxfamot is adóellenőrök vegzálták, illetve az Amnesty International helyi működését fel kellett függeszteni, mert a központi bank zárolta számláikat. A mostani politikai nyilatkozatok a BBC-t mint a „világ legkorruptabb szervezetét” mutatták be a közmédiában. Az ország a sajtószabadság- indexen a 180-as listán a 150. helyre esett vissza a Modi-éra alatt.

Még a brüsszeli érdekérvényesítő hálózatok is megmozdultak, amikor Stan Swamyt, az őslakosok jogaiért küzdő jezsuita atyát a hatóságok állam elleni szervezkedéssel megvádolták, előzetesbe csukták, ahol a bőven 80. életéve fölötti, Parkinson-kórban szenvedő pap rövid időn belül meghalt. Azóta egy kiberbiztonsági cég átvizsgálta a számítógépét, amelyre ezek szerint a vád alapjául szolgáló dokumentumokat távolról telepíthették fel.

Ez nem éppen a Gandhi-féle India, már nem is a legnagyobb demokrácia. Az ország ugyanazokkal az érzelmekkel, polarizációval és szélsőséges hullámokkal küzd, mint a világ nyugatibb fele, és bőven elérte már a politika legmagasabb szintjeit. Kár.