Folytatódik a visszaigénylés

Wittgenstein-idézettel zárja fenti cikkét Kaszás Péter. Engedjék meg, hogy a szerzői szabadság jegyében módosítsam a mondást, hiszen a mi esetünkben találóbb lenne úgy fogalmazni, hogy amiről nem tudunk, arról inkább hallgassunk. Még mielőtt a tisztelt olvasó rám sütné az arrogancia billogát, magyarázatul hozzáteszem, Kaszás Péter írása elsősorban arról tesz tanúságot, hogy a szerző van teljes zűrzavarban, ami az 503/2003. sz. jogszabályt, ismertebb nevén az új földtörvényt illeti.

Elsősorban, tudatosan vagy tudatlanul, figyelmen kívül hagyja, hogy az 180/1995. sz. törvény már 1995-ben megszabta, hogy azok a beazonosítatlan tulajdonosú (nevesítetlen) földek, melyek a fölújított földnyilvántartás szerint több mint egy éve be vannak írva a kataszteri hivatalban, 2005. szeptember 1-jén az állam tulajdonába kerülnek. A mai adatok szerint ez a szlovákiai katasztereknek kb. az 50 százalékát érinti, a többi rendezése előreláthatólag még 4-5 évig el fog tartani. A kérdés megítélésénél nem elhanyagolható a tény, hogy az MKP a 150 tagú parlamentben mindössze 20 szavazattal bír, ennek mértékében tudja a döntéshozatalt befolyásolni. Ezért az MKP törekvései arra irányultak, hogy ha ezt a folyamatot nem tudjuk megváltoztatni, márpedig az adott politikai helyzetben erre nem volt lehetőség, akkor szeretnénk legalább, ha ezek a földterületek az önkormányzatok tulajdonába kerülnének, úgy, hogy ne pozsonyi hivatalnokok döntsenek ezeknek a földeknek a megműveléséről, használatáról. És ezt sikerült is elérnünk.

Megjegyzendő: az, hogy az állam tulajdonába kerül egy földterület, a szlovák jogrend alapján még nem zárja ki a tulajdonjog újraérvényesítésének lehetőségét, mégpedig polgári per keretében az állammal szemben.

Ami a 100 koronás négyzetméterenkénti árat illeti, azonkívül hogy felvillantja a telekspekuláció szándékát, ismét a szerző tájékozatlanságát jelzi, hiszen távolról sem várható annyi autógyár építése, hogy ez reális legyen. Ezenkívül nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy itt elsősorban mezőgazdasági földekről, erdők-ről és egyéb területekről van szó. A helyzet tehát egyértelműen nem kedvez a telekspekulációnak, hiszen a látszólag kimeríthetetlen aranybánya, értsd: föld valahol mégiscsak véges.

Az 503/2003. sz. törvény célja az, hogy 2004. január elseje és december 31-e között újra lehetőséget biztosítsunk azoknak a tulajdonosoknak, akik nem mertek vagy nem tudtak a 229/1991. sz. törvény adta lehetőséggel élni, hogy újra visszaigényelhessék tulajdonukat. Az MKP-nak köszönhetően ez meg is valósult, így ez év januárjától 3414 személy nyújtotta be kérelmét; 239-et pozitívan bíráltak el, s csupán kettőt utasítottak el. Jelenleg 3173 kérvény elbírálása folyamatban van.

Végezetül szeretném megnyugtatni az aggódó szerzőt és – egyszersmind – az olvasót is, hogy az 503/2003. sz. törvény 3. paragrafusának 2. bekezdése pontosan megszabja, mely esetben lehet és kell 1948 elé menni a visszaigénylés elbírálásánál.

A szerző a Szlovák Köztársaság földművelésügyi minisztere