Foci, rockzene, zaklatás

A témát azonban egyáltalán nem én találom ki, hanem szinte percenként történik valami, ami miatt újra és újra fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a nemi sztereotípiák és nemi alapú megkülönböztetés ma is létezik. Mégpedig az élet minden területén.

Örvendetes pozitívumként kell felhívnom a figyelmet arra, hogy a Meetoo mozgalomnak (is) köszönhetően a média folyamatos változáson megy keresztül a szexuális zaklatás megjelenítését, a téma feldolgozását illetően. Már nem minden híradás és elemzés marad meg a sztereotípiák szintjén, vagyis nem hivatkozik az úgynevezett hagyományos nemi szerepekre, amikbe beleférne, hogy a Spanyol Labdarúgó-szövetség elnöke úgy érzi, szájon csókolhatja a női világbajnoki döntő díjátadásán a női válogatott focistát, Jennifer Hermoso Fuentest. A macsó elnök először nem értette, mi a gond, amikor ezt számonkérték rajta, majd bocsánatot kért és megígérte, hogy lemond, később ezt visszavonta. A sztereotipikus gondolkodást ezúttal az elnök édesanyja mutatta be, aki a hírek szerint egy templomba bezárkózva éhségsztrájkba kezdett, és abba sem hagyja, amíg nem fejezik be ezt a „véres hadjáratot” a fi a ellen.

A modern média működésének köszönhetően mindez azonnal napvilágra került, és mivel a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség nem engedheti meg magának a botrányt, és a világ felé az esélyegyenlőségi elvárásoknak megfelelő viselkedést kell mutatnia, a szervezet fegyelmi bizottsága ideiglenesen eltiltotta a sportággal kapcsolatos mindennemű hazai és nemzetközi tevékenységtől Luis Rubialest (aki a spanyol szövetségi elnökség mellett az európai szövetség alelnöke is), közben pedig a testület fegyelmi eljárást folytat vele szemben.

Az esetről még bizonyára sokat cikkeznek, és nem fogják kímélni a női focistákat, akiknek eddig sem volt könnyű dolguk, hogy elismertessék a játékukat, és hogy nem játék babaként beszéljenek róluk, elemezve a külsejüket. Pedig éppen ez a világbajnokság hozta meg az áttörést, a nézőszám és az érdeklődés többszörösére növekedését a női foci iránt.

Hogy a helyzet képtelenségét megértsük, érdemes fordítva elképzelni a történteket. Mi lett volna, ha a férfi focivébé díjátadó ünnepségén a díjat például az aktuális város polgármester asszonya adta volna át, és közben hirtelen magához rántja a férfi csapatkapitányt és szájon csókolja? Ez természetes lett volna? Ha nem, akkor az eredeti történet sem az.

És rögtön itt van egy másik nagy port felvert téma: a Rammstein rockegyüttes énekese elleni vád, a többrendbeli szexuális erőszak. Lindemannt felmentették a vádak alól, ugyanis nem látták eléggé bizonyítva, hogy a több nő által tett feljelentés, mely szerint akaratuk ellenére létesített velük szexuális kapcsolatot az énekes, megfelel a valóságnak. Semmi új a nap alatt, hiszen a hatalommal rendelkezőkkel szemben ezt nagyon ritkán látja a bíróság bizonyítottnak. Most majd következnek az énekes visszavágó, megtorló rágalmazási perei.

A német Spiegel hetilap újságírója szerint ami meglepő a mostani vádakban, az az, hogy az egész világ hirtelen úgy tesz, mintha meglepődne rajtuk, hiszen eddig is nyilvánvaló volt, hogy a zenekar szövegei és videói is nőellenesek, és a szexuális visszaélésekről is voltak hírek.

És nézzük meg itt is a dolog visszáját! Mit gondolna az olvasó egy rockénekesnőről, aki szexuálisan zaklatná a férfi rajongóit, és utána kijelentené, hogy hiszen ők akarták? Ez elfogadható lenne? Milyen érzéseket váltana ki belőlünk?

A kettős mérce bennünk van! És sokat kell még beszélni róla, hogy eljusson mindenkihez, hogy ez nem természetes.