Fertő szlovák módra

Ugyanakkor érthető a volt főügyész, Dobroslav Trnka kavarása , aki azért vonta vissza jelöltségét közvetlenül a szóban forgó választás előtt, mert az alkotmánybíróság egy vonatkozó panasz nyomán, érdemi döntés nélkül, vagyis egy politikai ügyeskedéstől bűzlő manőverrel felfüggesztette annak a jogszabálynak a hatályát, amely alapján főügyészt lehet választani…

Trnka és persze Ficóék sajátos olvasatában az alkotmánybírósági mutatvány azt üzente, hogy a pénteki főügyészválasztás alkotmányellenes. Annak ellenére, hogy végső soron titkos szavazással bonyolították le. Figyelem: olyan módon, amiért Ficóék és maga Trnka is szinte vérre menően hadakoztak a főügyészválasztásról szóló jogszabály alkotmánybírósági felfüggesztése előtt!

Ami azonban teljességgel érthetetlen és a legenyhébben szólva is elfogadhatatlan – főként erkölcsileg, és tulajdonképpen jogilag sem igazán kóser –, az maga a szóban forgó alkotmánybírósági manőver. Hiszen nem más az, mint átlátszóan célirányos bűvészkedés a paragrafusokkal. Mégpedig annak az erkölcsi fertőnek a jegyében, amely a szlovákiai bíróságokat szinte általában jellemzi. Joggal gyanítható ugyanis, hogy épp úgy konkrét üzleti meggondolások vagy politikai üzérkedés okán született, mint oly sok bírósági döntés országszerte – a tyúkperektől kezdve a milliárdos nagyságrendű korrupciós afférokig bezárólag…

Az illetékes alkotmánybírók ezért eztán csak akkor lennének még Ficónál és Trnkánál is elvetemültebbek, ha Jozef Čentéš pénteki titkos szavazással lebonyolított megválasztását majd ők is képesek lesznek törvényellenesnek minősíteni. Rátéve egy jókora lapát trutymót arra a jelképes bűzlő kupacra, ami a főügyészválasztási jogszabály hatályának felfüggesztése volt. És kizárólag arra irányulhatott, hogy megakadályozzák mind a nyilvános, mind pedig a titkos főügyészválasztást. Vagyis voltaképpen lehetetlenné akarták tenni, hogy Trnkán kívül bárki más a főügyészi posztra kerülhessen!

Robert Fico és Dobroslav Trnka vonatkozó moralizálása eközben olyan, mintha egy elvetemült szadista strici, mondjuk a Facebook-profilján, kenetteljesen a házastársi hűség szentségéről értekezne, és szenvedélyesen pálcát törne a nők elnyomói fölött… Ezt nevezik erkölcsi fertőnek a köbön!

De vajon mit gondoljunk ennek a szánalmas politikai indíttatású színjátéknak egy további szereplőjéről, az államfőről, Ivan Gašparovičról? Aki közvetlenül Čentéš megválasztása után szinte kezét-lábát törve rohant kijelenteni, hogy nem hajlandó kötelességét teljesíteni. Vagyis nem írja alá Čentéš kinevezését, amíg az alkotmánybíróság nem hoz konkrét vonatkozó döntést. Holott, anno egy Harabin nevű embert – van-e, ki e nevet nem ismeri? – a valós alkotmányos aggályok ellenére huszonnégy óra leforgása alatt kinevezett a Legfelsőbb Bíróság elnökévé…

Semmi kétség nem lehet afelől, hogy Gašparovič épp úgy bekoszolódott a szlovák közélet erkölcsi fertőjében, mint azok az alkotmánybírók, akiknek, akárcsak neki, szigorúan el kellene zárkózniuk bármilyen politikai indíttatású manőverezéstől. Az ország főügyészéről szóló döntés esetében pedig még szigorúbban kellene távolságtartónak lennie. Már, ha nem annyira buta vagy velejéig romlott, hogy figyelmen kívül hagyja: a főügyész-választási szappanopera a kezdetektől fogva arról szól, meg lesz-e állítva végre a köztörvényes gazemberek, a fehérgalléros gazdasági bűnözők meg a gátlástalan politikai szélhámosok nyíltszíni és büntetlen nyomulása Szlovákiában! Avagy minden marad a régiben…