„Felülete fényesebb, világosabb, sósabb”

Meglepő lenne, ha a V4-ek a magyar földművelésügyi minisztérium vizsgálatának eredményével a zsebükben Brüsszelben rárúgnák az Európai Bizottságra az ajtót, és vállalva, hogy kinevettetik magukat, követelnék, hogy a kréker ugyanolyan hólyagos legyen Magyarországon is, mint Belgiumban. Ugyan Fazekas Sándor miniszter azt állította, hogy „kettős mérce” működik a multiknál, Magyarországra silányabb minőségű élelmiszert szállítanak vagy helyben silányabb minőséget gyártanak, az általa készíttetett vizsgálat eredménye nem ezt bizonyítja, vagy legalábbis a különbség nem akkora, mint ahogyan azt ő beállította. Feltehetően arra számított, hogy a vizsgálat eredményeit már senki nem olvassa el, különben nem tette volna fel a Nébih honlapjára.

Mit vizsgáltak? 96 termékpárt, ebből 51 párnak teljesen azonos volt az összetétele, 25 azonos márkájú és külső megjelenésű volt, 20 pedig csak hasonló, vagyis a márka és az összetétel sem volt azonos.

Mire jutottak? Például arra, hogy a cseh Kozel jobb, mint a magyar. Meglepő módon ugyanis azonos terméknek vették a Popovicében gyártott 4,8 százalékos alkoholtartalmú Kozel sört a Magyarországon, a Dreher által gyártott 4 százalék alkoholtartalmú Kozellel. Az összetevőkben ugyan nem találtak különbséget, de azt a megdöbbentő „érzékszervi különbséget” fedezték fel, hogy a cseh sör „jobb minőségű”. Aki ezért megharagszik a Kozelre, annak javaslom, hogy igyon Heinekent, amin ugyan vörös csillag van, de a magyar földművelésügyi minisztérium szerint is ugyanolyan Ausztriában, mint Magyarországon.

A sokat emlegetett Nutella sem rosszabb Magyarországon, mint a sógoroknál vagy Olaszországban. Az osztrák és a magyar termék közt nem találtak különbséget sem összetevők, sem íz tekintetében, az olasz azonban „világosabb és lágyabb”, ellenben a magyar sötétebb.

25 olyan terméket találtak, amelyek esetében maga a gyártó ismeri el, hogy eltérő az összetételük. Ilyen például a német és a bolgár Milka tejcsokoládé. A kakaótartalom és egyéb fontos alapanyagok esetében ugyan nincs különbség, de a bolgár a szójalecitin mellett még egy emulgeálószert is tartalmaz, és világosabb, kevésbé krémes. Ezzel szemben a belga TUC sós kréker (Kräcker) nem tartalmaz napraforgólecitint, míg a magyar igen, a belga „felülete kevésbé érdes és hólyagos, sötétebb, kevésbé sós”, viszont a magyar „felülete fényesebb, világosabb, sósabb”.

A meglehetősen nevetséges példákat még tovább sorolhatnám, de ezek a különbségek csak arra jók, hogy egy összesített táblázatban kimutathassák, hogy hány termékben találtak különbséget. Az ugyanis jól hangzik, hogy az 51 azonos termékből 27 esetében érzékszervi különbséget találtak. Csak valaki utána ne nézzen, hogy milyen különbséget.