Félthetjük az internetet?

Az intézkedés hátterében ugyanakkor még egy, sokkal kevésbé látható harc zajlott, az internetezés jövőjéért. Egy füst alatt a roamingdíjak eltörlése mellett ugyanis a netsemlegességet is megszavazta az EP – méghozzá olyan formában, aminek a valódi semlegességhez nincs sok köze. Szlovákiában a becslések szerint 3,5 millióan, Magyarországon több mint hatmillióan interneteznek, mégis kevesen vannak tisztában a vonatkozó szabályozásokkal, illetve azzal, milyen szolgáltatásokra jogosultak. A netsemlegességre vonatkozó rendelkezés elméletileg rögzíti az internethez való hozzáférés általános, egységes szabályait. A gyakorlatban viszont veszélyes precedensekre ad lehetőséget úgy, hogy pont a szabad hozzáférést korlátozhatja több, számunkra fontos szolgáltatáshoz.  Nemzetközi szakértők korábban is kifogásolták a törvénybe rakott számtalan kiskaput, amelyek a szolgáltatók és a nagyvállalatok pozícióit erősítik, a kis, kezdő cégeket pedig nehéz helyzetbe hozhatják – mindhiába. Ha a szolgáltatók ügyesen használják a kiskapukat, kívülről változtathatják meg felhasználói szokásainkat. Miről van szó? A kétsebességes internet elméleti engedélyezése arra való, hogy bizonyos weboldalakat gyorsabban tudjunk megnyitni, mint más szolgáltatásokat. A képzeletbeli feketelistára pedig sok kényelmetlen szolgáltatás felfér, amelyek pont a mi életünket teszik gondtalanabbá: fájlcserélő programok, internetes telefonálás, az internetes televíziózás különféle fajtái. Elvileg megnyílik a lehetőség arra, hogy egy-egy szolgáltató magáncégekkel kössön megállapodásokat és pénzért cserébe könnyebb, vagy éppen díjmentes hozzáférést biztosít az ő weboldalaikhoz és szolgáltatásaikhoz, míg riválisaikat hátrányos helyzetbe hozza. Gyakorlatilag a pénztárcánk érezheti meg, hogy milyen weboldalakat nézünk és milyen gyakran – már ha egyáltalán ki tudjuk nyitni azokat a weboldalakat, amelyeket a szolgáltatónk nem feltétlenül szeretné, mivel ez nem áll érdekében.  Az internet létezése sok gyakorlati problémát felvet, a közösségi szolgáltatások pedig alapjaiban rengetik meg a hagyományos piacokat: az online hírportálok az újságokat hozzák nehéz helyzetbe, az Uber és a közösségi utazásra szakosodott oldalak a taxikat, a Skype a mobiltelefonos szolgáltatókat, más oldalak a szállodákat. Mindettől függetlenül viszont az internet alapja, hogy demokratikus: azt nézünk meg rajta és úgy használjuk, ahogy szeretnénk.  Mert korlátok nélkül megismerhetjük az alternatívákat és az információkat. Bármilyen korlátozás problémák sorát veti fel, vállalkozásokat lehetetleníthet el és hozzájárul a társadalom központosításához. Nem biztos, hogy ezt szeretnénk.